Kivágták az ablakon a külügyminisztérium érveit
Kedvező fordulat – és nem is az első – állt be a WikiLeaksnek átadott több százezernyi diplomáciai távirat és más dokumentum átadása miatt törvény előtt álló Bradley Manning perében. Az ügy bírája, Denise Lind ugyanis úgy döntött, hogy nem ad helyt azoknak az ügyészég és a külügyminisztérium által hangoztatott érveknek, amelyek szerint a szivárogtatási akció miatt az Egyesült Államok viszonya több más országgal is hűvösre fordult, és azóta is negatívan befolyásolja az amerikai diplomácia alakulását. Ezt Patrick Kennedy, a State Department egyik helyettes államtitkára vallotta az ítélethozatal előtti meghallgatás-sorozaton, amelyen most az ügyészek vonultatták fel a tanúikat, Lind viszont elutasította, arra hivatkozva, hogy csak akkor lenne elfogadható, ha bizonyítanák, hogy ez az állítólagos fordulat a dokumentumok átadása után következett be. Ezt bizonyítani a bírónő szerint nem lehet, ahogy azt sem, amit Michael Kozak helyettes államtitkár mondott, vagyis hogy amióta a WikiLeaks Manning jóvoltából nyilvánosságra hozta a dokumentumokat, a külföldi emberi jogi szervezetek és más források látványosan kevésbé hajlandóak szóba állni az amerikai diplomatákkal. Lind döntése azt jelenti, hogy az ítéletében mindezt nem fogja figyelembe venni.
Manninget egy hete, július 31-én bűnösnek találták az ellene felhozott 21 vádpont többségében, abban a kulcsjelentőségű vádpontban, hogy a szivárogtatással az Egyesült Államok ellenségeit segítette, viszont nem. Ezért akár halálra is ítélhették volna, így viszont megússza életfogytiglannal. A büntetés felső hatásra eredetileg 130 év börtön volt, egy Manning felé tett gesztusként ezt azonban Lind – aki ezredesként vezeti a marylandi Fort Meade-ben összeült haditörvényszéket – a héten 90 évre csökkentette.
Manning elítéléséig még több meghallgatási forduló van hátra. A védelem a jövő héten következik a maga húsz tanújával, akik között maga a közlegény nem lesz ott.