A Wittner Mária, Stágel Bence (Fidesz, KDNP) kettős, a magyar szórakoztatóipar ígéretes párosa aktuális attrakciója keretében azt javasolja: az állam az MSZP költségvetési támogatásából fizesse ki a strasbourgi vöröscsillag-perben a magyar államra kirótt 6400 eurós kártérítést és perköltséget.

A politikusok a delete gombra váró alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egyikére hivatkoznak, amely kimondja: az MSZP mint jogutód osztozik az MSZMP, az állampárt felelősségében.

Ám a duó föllépése a megszokottnál is mulattatóbb: az a logikai sziklamászás, amit a csapat bemutat, lényegében kopírozhatatlan. Megfejthetetlen, hogy miként vetődik fel az MSZP felelőssége Frantolo János 2004-es vöröscsillagos produkciójának ügyében, amelyben a hazai igazságszolgáltatás 2007-ben járt el, s melynek főszereplője munkáspárti politikus volt. Fölteszem, Mozart zeneszerző kottáit sem kobozzák el, ha ma belefulladok a róla elnevezett csokikockába, ahogyan Stágel szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sem fizet kárpótlást az inkvizíció áldozatait képviselő alapítványnak, esetleg a keresztes hadjáratok közben megrokkantaknak.

Persze Wittner Mária harcos antikommunizmusának emblémája eddig sem a következetesség volt. A képviselő, aki ezúttal ’56-os halálra ítéltként szignálta a módosító javaslatot, tartózkodott, amikor az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozataláról szavaztak a törvényhozásban. Akkor sem szokott szót emelni, amikor pártja környékén olyan híres antikommunisták mutatkoznak, mint Pozsgay Imre vagy Szűrös Mátyás.

Arra az államosításra sem kapta fel a fejét, amelynek keretében kábé 2800 milliárd forintot tett zsebre, s tapsolt el kedvenc kormánya. Pedig annyi pénzből telne erre a két milkára, amit most pengetni kell.

Egyébként, ha ma szoci frakció lennék, összedobnám a két misit, cserébe csupán annyit kérnék, hogy a Fidesz és KDNP meg annyit adjon össze, amennyit az ország az unortodoxiának köszönhetően bukott.

Akkor gyorsan kiderülne, milyen olcsó játék a vörös csillaggal emeszpézni.