Sajnálattal látjuk, hogy Szijjártó Péter, a magyar kormány államtitkára olyan cég programján tetszelgett Pekingben, amely aktív szereplője volt a nemzeti érdekek elárulásának, elvégre az Oszkó Péter részvételével zajló MALÉV-ellenes nemzetközi machinációban sem volt tétlen. (Narancssárga fordításunk.)

Nem kell oknyomoznunk ehhez az észrevételhez, hiszen a korabeli Fidesz-közlemény eligazít szépen a tárgykörben, s referál Oszkó Wizz Airben vállalt tisztségéről.

A mostanában a céges menedzsmentek vezéreivel kamerák kereszttüzében fotózkodás fontos feladatát megkapó Szijjártó ezúttal Váradi József direktorral pózolt, ami legalábbis magyarázatra szorul. Tudniillik, ha jól értjük a Fideszt, ez az oszkóista (értsd: bajnaista, végső soron sorosista) vállalat mit sem törődött a haza üdvével, s hozzájárult ahhoz, hogy elpusztuljon a nemzeti légitársaság. Ám ezek szerint azóta visszaárulta a nemzetet, ami bonyolult feladatnak látszik.  Legalábbis a hazaárulózásból írt doktori értekezések törzsanyagából nem derült ki, hogy az illetékesek bármikor dönthetnek arról: a másik fél éppen belép a kategóriába vagy távozik onnan.

Amúgy zéró fogalmam van róla, hogy a Wizz Air központi favorizálása hasznos-e az országnak vagy sem, a cég megfelel-e a „nemzeti légitársaság” szerepre vagy nem, és a többi és vagy nem, de az csöppet idegesítő, hogy a Fidesz azt képzeli, Magyarország államformája amnézia, s ezért aktuális érdekei szerint vádol vagy kegyelmez meg, hogy elvszerű politizálásról ne álmodozzunk. És aki emlékezéssel kísérletezik, azt Soros pénzeli vagy a Hallgatói Hálózat aktivistája.

És most mélyelemezgetheti mindenki, hogy Orbán Viktor Legoországa sikeres vagy nem, én most a péntek délutánra tekintettel Budai Gyula tempójára gyorsulnék, s a politikusklasszis retorikai bravúrjait ünnepelve, a legmélyebb tisztelettel csak annyit szeretnék kérdezni: mit keres Szijjártó Péter a Wizz Air-bulin?