Azt ígérték, két héten belül rendet tesznek. És most elkezdődött a visszaszámlálás.

„Ötvenezer forintot büntetést szabtak ki egy csanádpalotai nőre, mert a szegedi Tesco éttermi részében ételmaradékot kért el az ebédjüket befejező vásárlóktól” - szól a hír.

A magyar büntetőpolitika végre komplex válaszokat kínál a társadalom legsúlyosabb problémáira, s felszámolja a kajabűnözést. Nyilván tanul az eljárásból a most elkapott szerencsétlen, s a jövőben inkább a KFC-ben rendel csirkefalatokat kosárban, de legalább a kínaiba beül egy nyolckincsre, hogy aztán a Dúzsi rozéval öblítse le a menüt.

A kivagyiságon, a túlzott exhibicionizmuson kívül más oka aligha lehetett, hogy ételmaradékért könyörgött, s nyilván nem az éhség motiválta abban, hogy asztalok körül keringjen abban a reményben: a vásárlók egyike két falatot a csonton felejt, esetleg ízlésének nem megfelelő fűszerezés miatt komplett húscafatokat pihentet a tányérján.

Mert amúgy ez a messzemenően indokolt eljárás: kukába szórni a reszlit, ahelyett, hogy odaadnánk egy embernek a permanens éhezés elkerülése érdekében.

Erre nyilván nincs lehetőség, mert már olyan méreteket ölt a szándékos éhezés, hogy időszerű lenne a szigorítás, akár milliós büntetések kiszabása. Abból tanulna mind, s tisztességesen zabálni kezdene. Ezekre az ötvenesekre még borravalót is adnak, mert az összeg nem tétel a havi büdzséjükben.

Ahogy mindebből látszik, nincs nagyobb siker ma, mint a részvétlenségi vetélkedőben győzni, s a szegénységet addig kriminalizálni, míg végre a nyomorultak gazdagok lesznek.

Csak legyen elég rendőr, hogy minden nincstelen megkaphassa a számlát. Akkor majd Zsiga Marcell is megpihenhet végre.