Orbán, az unortodox ortodox
Orbán Viktor nem örül a FIFA-grémium döntésének, amelynek nyomán technikai eszköz (értsd: gólbíró) segíti majd a játékvezetőket annak megítélésében, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.
A miniszterelnök közlése nem sok jót ígér a nemzetközi szervezetnek, mert ha a kormányfő nem ért egyet egy intézmény tevékenységével, akkor előbb-utóbb Szájer Józsefnéket meg Polt Pétereket küld a helyszínre rendet tenni. De aktuális intése már csak azért is meglepő, mert a testület éppen unortodox módszerekkel menekül, s e próbáknak éppen Orbán a legismertebb európai rajongója. Olyannyira, hogy a futballszabály-kritikán túl még azt is leszögezte az adásban: Matolcsy Györgynek vannak még tervei.
Kész csoda, hogy ettől a kijelentéstől nem alakult a forint ernyőt nyitni elfeledő ejtőernyőssé, mert ami eddig a miniszternek eszébe jutott, az hozzávetőleg annyi hasznot hajtott, mint Fekete Pákó munkássága a magyar zeneművészetnek.
De vissza a labdarúgáshoz, mert ott bontakozott ki igazán Orbán, amikor azt mondta: „A futball maga az élet. Ott a technikának nagyon szűk körben lehet csak helye" Azért valaki szólhatott vona neki, hogy konkrétan a rádió stúdiójában üldögél, amihez valami apró köze csak van annak az agyfaszos technikának, azaz legközelebb a barlangrajz-fetisiszták konferenciájára tartogassa a konklúzióit. Még akkor is, ha mi köszönettel vesszük e megnyilvánulásait, mert e szentenciák jelzik: izgatottan várja, hogy pártja műhelymunkásai mikor készülnek el a törvényjavaslattal, amely a XVII. századdá alakítja a XXI. századot. Se Facebook, se gólbíró, se mobilteló, se gúglmepsz, de ha korrektek, akkor legalább Matolcsy sincs.
Az már tényleg csak mellékes, hogy a közrádió riportere úgy érzi, a futballról kell kérdeznie Orbánt, mert, ugye, mire is tartjuk a miniszterelenököt, ha nem a gólbíró bevezetésének analizálására. A kolléga esetleg érdeklődhetett volna Simicska Lajosról, a földügyekről meg az iskolák államosításáról, ha már találkozott a miniszterelnökkel, mert akadunk néhányan, akik rohadtul nem szeretnék finanszírozni e bájcsevejt. Ám ha már fizetjük, akkor nem szeretnénk, ha nem jelentenék be előtte, hogy reklámblokk következik.
Amúgy az nem derült ki, hogy esetleg azért nem tetszik-e a miniszterelnök úrnak a változás, mert nem lehet majd mesélni. Ha bent volt, akkor bent volt. Ha nem, akkor nem. Azaz ha éppen recesszió van, akkor az nem tündérmese.
Ha így lenne, azt megérteném: szétszakadna ugyanis a feje, ha mindig besípolna a riasztó, amikor éppen nem mond igazat.