A hajléktalan-gyűlölők kiskátéja
A hajléktalanok büdösek, részegek, bűnözők, naplopók, a társadalom ellenségei, akik szándékosan rontják a városképet. Ezért mind fontosabb, hogy a hajléktalan-gyűlölet legfontosabb tételei mihamarabb eljussanak a polgárok meghatározó többségéhez. Ehhez kérjük jóérzésű olvasóink segítségét.
I. Miért büdösek a hajléktalanok?
Mert taszítani akarják a többséget. Rengeteg időt fordítanak arra, hogy elviselhetetlen legyen körülöttük a levegő. Éppen ezért föltűnően kerülik az aluljárókban lépten-nyomon kialakított, jakuzzival és márványpadlóval spékelt nyilvános fürdőszobákat, továbbá a begyűjtött cigicsikkek szagának neutralizálására használják a Vöröskereszt által osztogatott Armani-parfümöket. Az illattól való rettegésüket bizonyítja, hogy a rendőrség szerint a hajléktalan-bűnözés megállításának kulcsa az AXE-tusfürdő. Amint a nincstelenek meglátják a hirtelen előrántott tisztálkodószert a célpont kezében, menten elmenekülnek.
II. Miért nem fogadják el a kaját, s miért csak pénzt kérnek a járókelőktől?
Mert meg akarják alázni azokat, akik még nem mondtak le róluk. Megannyi történetet ismerünk arról, miként bánnak el az önkéntes segítőkkel. Akadt rá példa, hogy egy negyvenes, egyedülálló nő kolozsvári töltött káposztát készített nekik, meglocsolta tejföllel szépen, majd vásárolt egy kilós, még meleg fehér kenyeret, s odaállított a szerencsétlenek elé. Azok egyike leköpte, amiért nem rumot hozott, egy másik fölborította, s rugdosta a magatehetetlen asszonyt. A hajléktalanok kevéssé szervezett társadalmának nagy tekintélyű vezetői körímélben már figyelmeztették is a társaság tagjait, hogy utasítsanak vissza mindent a grillcsirkétől a hamburgerig, a vajas kenyértől a kaviáros kifliig, s csupán a kommersz szeszt fogadják el.
III. Miért nem mennek el dolgozni?
Mert nem akarják felhasználni versenyképes tudásukat a társadalom érdekében. A minap tanúi lehettünk, ahogyan a PricewaterhouseCoopers és a Deloitte humánerőforráspápái órákig könyörögtek egy hajléktalannak a Kálvin téren, hogy legyen csapatuk tagja, ám a kolléga közölte velük: undorodik a munkától, s soha nem szeretne annyi pénzt keresni, amennyi biztosíthatná családja megélhetését. Természetesen nem csupán e topcégek, hanem megannyi gyár is pórul járt már. Több három műszakban dolgoztató vállalat jelezte, hogy mosdatlan ruhában járó, állandó lakcím nélküli hajléktalanokat szeretne alkalmazni a szalag mellett, de a nincstelenek elutasítják az ajánlatot, mert féltik függetlenségüket, illetve príma életet jelent kivert kutyaként fetrengeni a betonon, főként az alkalmankénti mínusz nyolcban. Azért is visszataszító a hajléktalanok viselkedése, mert Magyarországon éppen nincs munkanélküliség, azaz verseny sincs a melóért. Sőt a rengeteg beruházásnak köszönhetően akadnak, akik két-három állást vállalnak, hogy a társadalom kiszolgálhassa a piac munkaerőigényét.
IV. Miért részegek?
Mert csak mulatni szeretnek. Soha nem azért isznak, mert tudatmódosítók nélkül fölfoghatatlan és elviselhetetlen az élet az utcán, hanem mert állandóan készenléti állapotban vannak, hátha be kell ugrani az Ötkertbe vagy a Dobozba, esetleg a Mika Tivadar Mulatóba egy bulira, nem szólva arról, hogy ők jelentik az utcabálok alapközönségét. A magyar társadalom elleni bűnük az is, hogy leszarják az újjászülető hazai borkultúrát, s ha hozzájutnak néhány forinthoz, akkor négyszázból két litert vesznek, ahelyett, hogy Bockot vagy Gerét szopogatnának a metró bejáratánál.
V. Miért nem költenek albérletre?
Mert nem akarják lakhatásra elszórni több százezres jövedelmüket. Szó sincs semmiféle ördögi körről. Nem igaz, hogy aki az utcára kerül, az többé nem tudja mosni a ruháit, ritkábban tud tisztálkodni, nem tud vasalni, így munkáját is elveszítheti, s aligha tud újat szerezni. Ha lakását bukja, akkor nyilván van 60-80 ezer forintja kaucióra, miként simán megkeresné a fenntartásra valót is, de egyszerűen jobban szereti az utcai nyomort.
VI. Miért jó hajléktalannak lenni?
Mert nem kell fizetni a csekkeket, főzéssel bajlódni, mosni, recepteket keresni a neten, szülinapi házibuli után takarítani, fűteni a téli hidegben, szerelőt hívni, ha a tévé tönkremegy, továbbá megfürdeni reggeli futás után. Éppen ezért fontos tudni, hogy minden hajléktalan, kivétel nélkül, saját akaratából és hibájából került az utcára. Elkártyázta a pénzt, ukrán kurvákra költötte, elégette, meg elitta. Egy sem, mondom egy sem olyan, aki esetleg elvált, családjának hagyta a kéglit, majd kirúgták, így többé nem tudta az albérletet fizetni, s az utcára került. Egy sem olyan, akinek a banki hitele összeomlott, rokona nincs, s nem volt hova mennie.
VII. Miért fagynak meg néha a hajléktalanok?
Mert a New York-Tel-Aviv tengely új tervének része egy sereg hibernálása. Egy pillanatban kiengedik majd őket, s akkor a fertelmes csapat elfoglalja a magyar termőföldet. Tehát nem meghalnak, mert nincs hova menniük az elviselhetetlen fagyban, hanem támadásra készülnek.
VIII. Tényleg nincs kivétel a hajléktalanok közt?
Azért van. Az ideális hajléktalannak állandó lakcíme van, azaz vagy albérletben vagy saját ingatlanjában él. Van állása, s fizeti a közüzemi számlákat, továbbá rühelli a nem ideális hajléktalanokat, s elvárja, hogy a társadalom szankcionálja működésüket. Ezért helyes az a gyakorlat, hogy alkalmanként cellába hordják a nincstelen nyomorultakat.
Akinek még maradt kérdése, az forduljon például Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterhez vagy írjon a miértvagyokkülönbmindenszerencsétlentől?@igazság.hu-ra.
Aztán várja a – humanizmus dicsőségére – született válaszokat.