Tarlós: Más illat van a városban, mint négy éve
A főpolgármester nem kívánt esélylatolgatásba belemenni, szavai szerint "elméletileg bármi előfordulhat", inkább teszi a dolgát, a városvezetés eddigi teljesítményének publikálásával és további elképzeléseivel kíván kampányolni. Azt mondta: az ellenfelei minősítését sem tartja szükségesnek, a választási kampány végére mindenki minősíti önmagát "így vagy úgy".
Arra a felvetésre, hogy a baloldal közös jelöltje, Falus Ferenc egy figyelemfelhívó kampány részeként leönttette magát vízzel, úgy fogalmazott: "az erről forgalmazott felvételt, ahol egy alsónadrágban és zokniban álló embert egy nő leönt egy vödör vízzel, és ez az ember ott toporog egy pocsolya közepén és igyekszik tanácstalanul értelmezni azt a jelenséget, hogy a művelet során véletlenül orron vágott kisgyerek ordítva bőg és igyekszik elmenekülni a helyszínről", nem kívánja kommentálni, magáról a "vízleöntési mániáról" pedig azt gondolja, hogy bohóckodás nélkül, másként is lehet segíteni beteg embereknek, a közjogi funkció lejáratása nélkül.
Tarlós István a most záruló ciklus eredményei közé sorolta sok egyéb mellett a négyes metró befejezését, a közösségi közlekedési járművek cseréjét, a nagyszabású csatornaépítési programot és számos közterületi beruházást. Megjegyezte: sokat elárul, hogy Budapest megítélése egyre jobb a nemzetközi értékeléseken, ebben a négy évben nem volt korrupciós botrány a Városházán (leszámítva a 3-as metró felújítása körüli gyanúkat, vagy a közbeszerzésekkel kapcsolatos sorozatos törvénysértéseket - A Szerk.) , és "ha csak a ciklus utolsó hónapjára valamilyen könnyen átlátható motivációval nem szerveznek egyet, akkor sztrájk sem volt". Ennek a szellemiségnek a folytatását ígérte, megjegyezve: ma "más illat van a városban, mint négy évvel ezelőtt".
Elmondása szerint 2030-ig szóló komoly előkészítő munkát végeztek, egyebek mellett tematikus fejlesztési projekteket dolgoztak ki a barnamezős területek - például az óbudai gázgyár, a józsefvárosi pályaudvar és Rákosrendező - újrahasznosítására.
A főpolgármester a folytatandó beruházások közé sorolta a margitszigeti és állatkerti projekteket, további 600 busz cseréjét, az 1-es villamos meghosszabbításának befejezését, a 2-es villamosvonal, az úgynevezett százlábú híd és a Lánchíd felújítását. Utóbbival összefüggésben kiemelte: nem fog hozzájárulni a híd szélesítéséhez.
A tervek között említette a kisföldalatti kocsijainak cseréjét, új dunai hajóflotta beszerzését, valamint a 3-as metró szerelvényeinek és infrastruktúrájának felújítását. Utóbbiról azt mondta: most azok sokallják "kétségbeesetten" a 60 milliárdos hitelfelvételt, akik ennek háromszorosát halmozták fel, ráadásul a mostani munkálatokat 15 évvel ezelőtt el kellett volna végezni. Kifejtette: a síncseréket másfél éve kezdték és a szerelvények felújítása is elindul. A főpolgármester jelezte: az infrastruktúra felújításának forrásszükségletét szeretné beemelni az uniós támogatások kerete közé, de az biztosan nem megy, hogy a teljes, 190 milliárdos felújítás abból menjen, arányosan kell megközelíteni a kérdést. Szólt arról is, hogy ezután is harcolni fog az uniós pénzekért, amelyekért főleg Budapest és vidék között van érthető küzdelem.
Tarlós István a kerületi polgármesterekkel közös fellépést remél. A Fővárosi Közgyűlés változó összetételére utalva elmondta: van elképzelése, hogyan lehet eredményes egyeztetéseket folytatni a kerületekkel, s van tapasztalata is e téren, miután több cikluson át kisebbségből vezette Óbudát, ahol sorozatos megegyezések voltak.
Arról is beszélt, hogy átalakítaná a vagyongazdálkodást, a pályázatok és közbeszerzések rendszerét. Az önálló cégként működő Enviroduna főosztályként csatlakozna a Városházához, s oda tartoznának a beruházások. A városvezető visszavenné a tulajdonosi jogosítványokat a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), amely alapvetően közlekedésszervező és kontrolling cég lenne, továbbá a közlekedésfejlesztések kivitelezésének műszaki ellenőrzését látná el. A BKK a továbbiakban a létrehozandó Városigazgatóság tagvállalataként működne.
Ugyancsak a Városigazgatósághoz tartoznának a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) cégei, mert Tarlós István szerint a holding "nem igazán vált be", direktebb, áttekinthetőbb módon kell irányítani az önkormányzati cégeket. Hangsúlyozta: a találgatások ellenére az állam nem kívánja elvinni a közszolgáltató cégeket, s nincs szó a BKV "einstandolásáról" sem (ehhez képest az Orbán Viktorral kötött megállapodása kissé másról szól - A Szerk.).
A főpolgármester tájékoztatása szerint a korábbi városvezetés által bevállalt dugódíj feltételrendszerét igyekeznek kialakítani, a bevezetésre hallgatólagosan 2016-ig kaptak haladékot Brüsszeltől. Szólt arról is, hogy életképes programot és finanszírozási rendszert kell kialakítani a panelépületek gépészeti és szigetelési felújítására, s csak ezt követheti új bérlakásprogram indítása, ami az állam részvétele nélkül nem reális. Megjegyezte: az összes Budapesti lakás mindössze 0,2 százaléka van fővárosi önkormányzati tulajdonban.
A hajléktalanok helyzetével összefüggésben pedig azt mondta: elsősorban a szociális vonalat szeretné erősíteni, minden mérhető paraméterben előrelépés volt ezen e téren. Elvárja viszont, hogy a város funkcionális pontjait "ne tegyék élhetetlenné emberhez méltatlan életvitellel". Azt is hangoztatta, hogy továbbra is sok kritikát kap azoktól, akik túl enyhének tartják az eddigi intézkedéseket (arról, hogy mennyire "enyhe" intézkedéseket hozott eddig Tarlós, korábbi cikkünkben olvashatnak - A Szerk.). Hozzátette: neki nemcsak a néhány ezer hajléktalant, hanem az 1,7 millió budapestit is képviselnie kell.
