Drága az állami gondozottak ellátása, egy-egy gyermek gondozása évi 1,5-2 millió forintba kerül - így reagáltak a kormány megszorító terveire a nagycsaládosok. Érdekvédő egyesületük több százezer család nyomorba döntésével számol, s úgy fogalmaznak, hogy gyermekeik az utcára, így állami gondozásba kerülnek majd. Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szerint a 120 ezer, három vagy több gyermeket nevelő család döntő többsége a létminimum alatt él, a nekik eddig járó kedvezmények megvonása lényegében nyomorba dönti őket.

- A családi pótlék adóalapba vonása annyit jelent, hogy két azonos jövedelmű kereső közül az járna rosszabbul, akinek gyermeke van, és minél több gyermeke van, annál rosszabbul - mondta. Közölte, hogy emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szabó szerint a távfűtés- és gázártámogatás megszüntetése családok százezreit hozná reménytelen helyzetbe, ugrásszerűen nő majd a hátralékosok aránya, a "szocpol" eltörlése pedig a fiatal családok lakáshoz jutását akadályozza. Úgy vélik továbbá, hogy a gyed idejének megrövidítése esetén még több fiatal pár döntene a gyerekvállalás elhalasztása mellett.

Szabó Endre elismeri, hogy a családtámogatási és szociális rendszert át kell alakítani, ám szerinte a válságkezelés nem indokolja a szakszerűtlenséget. Ráadásul - állítja - mindaz, ami történik, ellentétes a kormány gyermekszegénység elleni programjával.

Nem véletlenül ajánlanak alternatívát a gyermekszegénységi program vezetői. Ferge Zsuzsa a családi ellátások eddig tervezett - szerinte megtakarítást alig jelentő - lépései helyett költséghatékonyabb megoldást javasol. Állítja: ott kellene ideiglenesen felfüggeszteni a családi pótlék kifizetését, ahol két szülő egyetlen, ötévesnél idősebb gyereket nevel. Becslései szerint a megszorítás általuk javasolt alternatívája legalább 30 milliárdnyi megtakarítást hozna.

Ferge Zsuzsa és munkatársai szerint a válságkezelés számos, a gyermekes családokat érintő lépése összeférhetetlen a Nemzeti Gyermekstratégiával. Az eddigi válságkezelő tervek pedig nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztés lehetőségére. Azonnali megoldást sürgetnek legalább a gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására.

A Bajnai Gordon nevével fémjelzett válságkezelő program részletei megütközést keltettek a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteinél. A kormányfőjelölt egyebek közt az idei 13. havi nyugdíj második részének visszavonását, majd 2010-től a megszüntetését, a nyugdíjindexálás megváltoztatását hirdette meg. Az érdekvédők másfél millió kárvallottal számolnak, s az Idősügyi Tanács azonnali összehívását kérik.

- Honnan pótolná ezeket az elvonásokat ez a korosztály? A legkiszolgáltatottabb csoporttól nem várható el ekkora áldozat - mondta a Népszabadságnak Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Egyesületének elnöke. Szerinte nincs egyenlő közteherviselés, s miközben százmilliárdokat akarnak elvonni az idősektől, addig az állami vállalatok kiadásai nem csökkennek, a gazdaságot nem fehérítik, s a nagyberuházásokat nem állítják le.