Részletesen és tételesen elszámolt a Norvég Civil Támogatási Alaptól (NCTA) és más forrásokból származó támogatásokkal a kormány által hónapok óta össztűz alatt tartott Ökotárs Alapítvány.

Emlékeztetőül: az NCTA-ra már tavaly rászállt a jobboldal, akkor azzal vádolva őket, hogy Soros György támogatásával járatják le az Orbán-kormányt. Miután ez a lufi kipukkadt (Sorosnak semmi köze az NCTA pénzosztásához), idén már azzal álltak elő, hogy az NCTA-támogatások szervezésével megbízott Ökotárs "ezer szálon kötődik az LMP-hez". Mindezt ürügyként használták fel Lázár Jánosék arra, hogy megkaparinthassák a pénzcsapokat, de hiába lobbiztak a norvég kormánynál, itt is lyukra futottak.

A politikai kötődéssel kapcsolatban is csak annyi "fogást" sikerült találniuk az alapítványon, hogy az egyik kuratóriumi tag, Foltányi Zsuzsa a 18. helyen szerepelt az LMP és a Humanista Párt 2009-es ep-választási listáján. Ezen felbuzdulva, Lázárék ráküldték a civil szervezetre (és az NCTA-pályázatok nyerteseire) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, majd a rendőrséget is, mondván szervezett csalás folyik a szervezetnél. A rendőrség ezek után sikkasztás miatt indított nyomozást, közben pedig az adatvédelmi hatóság is vizsgálódott az alapítványnál.

Az NCTA-ról tudni kell, hogy a Norvég Finanszírozási Mechanizmus - a Norvég Alap - egyik részterületéről van szó, melyben a pénzek döntő többségét a tagállamok uniós támogatási intézményrendszere osztja szét. Kivéve a Civil Alapot: a 15 támogatott tagállamban az NCTA-pénzeket civil szervezetek, vagy szervezetek konzorciumai osztják szét, a norvég kormány ugyanis előírja, hogy az adományozás az államtól független legyen - erre hivatkozva utasították el Lázár János próbálkozásait.

Magyarországon 2011-ben nyílt pályázaton választották ki az Ökotárs vezette konzorciumot – a pályáztató a norvég alap brüsszeli irodája volt, és a folyamatban konzultációs jogkörrel a magyar kormány is részt vett. A Civil Alap (nálunk is, ahogyan az összes többi célországban) a civil szektor és a demokrácia megerősítését, a társadalmi igazságosságot és a fenntartható fejlődést igyekszik támogatni. Az NCTA-nál nemcsak a pályáztatás, hanem az adományozás és a projektek utókövetése is átláthatóan történik, vagyis bárki nyomon követheti, hogy ki és mire kap pénzt, illetve milyen hatékonysággal használja fel a támogatást. A jelenlegi, tavaly kezdődött és 2016-ig tartó ciklusban 12 millió euró – mintegy 3,6 milliárd forint – az elnyerhető keretösszeg. Az első támogatási kör már lezárult, jelenleg a második van folyamatban, a harmadik jövőre indul. Az eddigi nyertesek között van az Amnesty International és a Transparency International magyar irodája, a K-Monitor, az Átlátszó (amelyek a tevékenységük alapján kormánykritikus szervezetnek tekinthetőek), de például az örökbefogadást segítő Ágacska Alapítvány, az otthontalanokat istápoló Menhely Alapítvány, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vagy a Promontorium Polgári Casino is.

A most nyilvánosságra hozott éves jelentésükből a 30 millió forintnál magasabb NCTA-támogatásokat gyűjtöttük ki, a teljes lista és a jelentés az alapítvány honlapján olvasható.

A jelentés szerint csaknem 40 millió forinttal támogatta az NCTA a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány "Civil város: LAKATLAN ingatlanok a közösségek szolgálatában" című projektjét. Több mint 35 millió jutott a K-Monitor Közhasznú Egyesületnek a "Nyílt adatokkal az átláthatóságért" című kampányra. Hasonló összeggel támogatták a Krétakör Alapítványt (Humán Platform országos szervezetfejlesztésre); a Menhely Alapítványt (A hajléktalan emberek esélyegyenlőségéért), a Demokratikus Ifjúságért alapítványt (A demokrácia iskolája című projektre), a Közösségfejlesztők Egyesületét, továbbá a Zalai Falvakért Egyesületet, amely közösségi módszereket dolgozott ki a kistelepülések fejlesztésére. Ugyanekkora összeget ítéltek meg az Észak-magyarországi Settlement Hálózat létrehozására a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványának.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület pedig a bántalmazott nők és gyermekeik megsegítésére nyert támogatást (emberi jogi szervezetfejlesztésre). A nemi esélyegyenlőség javítását célzó projektre is 35 milliónál többet ítéltek meg a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítványnak. Negyven millió forintnál valamivel többet kapott a kunszentmiklósi Civil Kollégium egy fenntartható fejlesztés és közösségszervezés forrásközpont létrehozására, ahogy a Védegylet is, egy kisközösségi támogatói hálózat létrehozására. A felsorolt szervezetek összessen több mint 400 millió forintos támogatásban részesültek.