A Lázár János által emlegetett „ezer szálat" valójában Foltányi Zsuzsa személye jelenti, aki a 2009-es EP-választáson a 18. volt az LMP és a Humanista Párt közös listáján. (Ez egyértelműen szimbolikus helynek számított, bejutási esélyek nélkül, ugyanúgy, mint Lovasi András zenészé vagy Cserhalmi György és Fullajtár Andrea színészeké, akik Foltányi szomszédai voltak a listán - 2009-ben a Fidesz tarolt az EP-választáson, de még így is csak 14 képviselőt küldhetett Brüsszelbe –, az első helyeket pedig olyan személyiségek foglalták el - Szabó Tímea, Ivády Gábor, Rauschenberger Péter -, akik már régóta nincsenek az LMP közelében.)
Foltányi Zsuzsa egyébként régebben vezette is az Ökotárs Alapítványt, az utóbbi években viszont egyszerű tag a kuratóriumban, illetve az adományi bizottságban.
Emlékezetes, a jobboldal tavaly ősszel egyszer már nekifutott az NCTA-nak – akkor azt kifogásolták egy Heti Válasz-cikkben, hogy Soros György köreinek túlzottan nagy befolyásuk van a pénzosztásra.
|
Az LMP a Lázár Jánosnak is megítélt Aranytalicska-díj "átadóján"
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az akkori norvég nagykövet olvasói levélben utasította vissza a képtelen vádat, jelezve, hogy sem Soros György, sem a hozzá köthető Nyílt Társadalom Alapítvány nem folyik bele a pénzosztásba.
Az NCTA a Norvég Finanszírozási Mechanizmus egyik részterülete, maga a támogatási rendszer pedig annak köszönheti a létét, hogy az EU-n kívüli Norvégia ezzel váltja meg az Európai Gazdasági Térségben történő részvételét (a skandináv állam által befizetett támogatások címzettjei az EU Kohéziós Alapja által támogatott tagállamok, a cél pedig a gazdasági és szociális különbségek csökkentése).
A norvég alap pénzeinek döntő többségét az érintett államok uniós támogatási intézményrendszere osztja szét, a Civil Alap azonban mindenhol kivételnek számít: itt mind a 15 támogatott tagállamban civil szervezet (vagy szervezetek konzorciuma) a pénzosztó. A norvég kormány ugyanis előírja, hogy az adományozás az államtól független legyen.
Ahogyan Móra Veronika igazgató lapunknak elmondta: Magyarországon 2011-ben nyílt pályázaton választották ki az Ökotárs vezette konzorciumot – a pályáztató a norvég alap brüsszeli irodája volt, és a folyamatban konzultációs jogkörrel a magyar kormány is részt vett.
A Civil Alap (nálunk is, ahogyan az összes többi célországban) a civil szektor és a demokrácia megerősítését, a társadalmi igazságosságot és a fenntartható fejlődést igyekszik támogatni. Az NCTA-nál nemcsak a pályáztatás, hanem az adományozás és a projektek utókövetése is átláthatóan történik, vagyis bárki nyomon követheti, hogy ki és mire kap pénzt, illetve milyen hatékonysággal használja fel a támogatást.
|
Haakon norvég trónörökös egy bilaterális gazdasági fórumon Budapesten
Árvai Károly / Reuters |
A jelenlegi, tavaly kezdődött és 2016-ig tartó ciklusban 12 millió euró – mintegy 3,6 milliárd forint – az elnyerhető keretösszeg. Az első támogatási kör már lezárult, jelenleg a második van folyamatban, a harmadik jövőre indul.
Az eddigi nyertesek között van az Amnesty International és a Transparency International magyar irodája, a K-Monitor, az Átlátszó (amelyek a tevékenységük alapján kormánykritikus szervezetnek tekinthetőek), de például az örökbefogadást segítő Ágacska Alapítvány, az otthontalanokat istápoló Menhely Alapítvány, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vagy a Promontorium Polgári Casino is.
Lázár nyilatkozatát határozottan (de névtelenül) bíráló civilek szerint a magyar kormány is magánszervezetek közreműködésével oszt közpénzt például a határon túli magyar közösségekben, vagyis a norvég gyakorlat nálunk sem ismeretlen.
Ráadásul a formailag civil CÖF-nek, illetve vezetőjének, Csizmadia Lászlónak kulcsszerepe van az állami forrásból civil támogatásokat folyósító Nemzeti Együttműködési Alap döntéseiben és működésében (amit rendszeres bírálatok érnek a kizárólag kormánybarát szervezetekhez eljutó pénzek, illetve a teljes átláthatatlanság miatt).
Párhuzamot vontak a lapunk által megkérdezett társadalmi szervezetek a magyar kormány és Putyin civilellenes fellépése között is: Oroszországban egy nappal a Lázár-levél megjelenése előtt minősített a bíróság „külföldi ügynöknek" olyan emberi jogi szervezeteket, amelyek külföldről kaptak anyagi támogatást.
