Egy másik kérdés azt tudakolta, hogy az eredeti állításuknak megfelelően LMP-s, vagy az újabb kommunikációs irányt követve most már inkább nemzetközi balliberális hálózathoz tartozik-e szerinte a Norvég Civil Alap támogatotti köre. Csepreghy Nándor a gordiuszi csomót azzal vágta el, hogy ez a két halmaz erős átfedésben van egymással. E kijelentését valószínűleg az LMP-ben és a balliberális mozgalmi szférában is felháborodva cáfolnák.
Csepreghy bejelentette: levélben kérték az Ernst & Young magyarországi irodáját, hogy adja ki számukra a korábbi vizsgálat anyagát vagy annak főbb megállapításait, hogy ezeknek az információknak a birtokában dönthessenek a feljelentés megtételéről. Ezt utóbb a cég az ügyfelek érdekeinek védelmére és a saját belső szabályzatára hivatkozva visszautasította.
Móra Veronika, a Norvég Alap pályázatait kezelő Ökotárs vezetője szerint az elhangzottak nem tükrözik a valóságot. Az Index kérdésére kifejtette: egyrészt a sajtótájékoztatón emlegetett dokumentum említ ugyan fejlesztendő területeket, de a konklúzió úgy hangzik: „a projekt technikailag és gazdaságilag is a terveknek megfelelően működik. Az operátor és partnerei a szervezeten belül kijelölt csoportokkal dolgoznak, amelyek anyagilag, könyvelésileg és adminisztratívan is képesek a rájuk bízott feladat ellátására”.
A tanulmány lényegét jelentő fejezetről azonban nem tett említést a parlamentben tartott sajtótájékoztató. Móra Veronika az Indexnek hangsúlyozta, hogy a tanulmány a program első ciklusáról szólt, a 2008–2011 közti időszakról, amelynek lezárásaként készítették a dokumentumot. A második szakaszban új szerződést kötöttek a kormánnyal, a program lényegi elemeiben átalakult, új célokat határoztak meg, és ennek megfelelően változott a struktúra is. Az az érvelés, amely szerint az akkori megállapítások a mostani helyzetre is vonatkoztathatók, éppen ezért nem igaz.
Kiemelte, hogy a Csepreghy által idézett probléma, vagyis az, hogy az elosztó alap képviselői részt vettek a bírálóbizottságban, nem hiba volt, hanem az állam által is aláírt szerződésben rögzített működési mód. A technikai jellegű ügy annyiban változott, hogy a bizottság munkája kétlépcsős lett. A bírálóbizottság helyett első lépésben az előértékelő bizottság nézi át a pályázó projektet: ebben nem vehetnek részt az elosztó szervezet tagjai. A második körös bírálóbizottságban viszont akár két tagjuk is dolgozhat. Erről a helyzetről szintén évek óta tud az állam – nyilatkozta az Indexnek.
Lapunk megkereste a norvég követséget is azzal a kérdéssel, hogy mennyit tudott a norvég kormány az Ernst & Young vizsgálatáról, mennyire ítélte súlyosnak az abban megfogalmazott kritikákat a pénzosztás gyakorlatával kapcsolatban, és mi került szóba ebből június 12-én, a kétoldalú találkozón. Hivatalos választ későbbre ígértek, ugyanakkor felhívták a figyelmünket az FMO pénteki keltezésű állásfoglalására.
A szervezet honlapján elérhető angol nyelvű szöveg szerint a Norvég Alapból – amelynek csupán egyetlen, apró részlete az Ökotárs-konzorcium által a civileknek osztott pályázati pénz – addig nem fizetnek ki további támogatásokat Magyarország számára, amíg a magyar kormány fenntartja a mostani szerződésszegő állapotot. A változáshoz mindenekelőtt a Nemzeti Fókusz Pontnak nevezett kormányzati intézmény (a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) integritásának helyreállítására, illetve a civilek által működtetett támogatási rendszer szerepének és önállóságának tiszteletben tartására lenne szükség.
Ez utóbbinak feltétele a civileknél elindított Kehi-eljárás haladéktalan leállítása is. Az állásfoglalás szerint mindezt egyértelműen közölték a magyar kormány képviselőjével június 12-én, és megerősítették a magyar Miniszterelnökségnek június 25-én elküldött levelükben is.
Kétszázmilliós támogatást titkolt el a magyar kormány
Kétszázmillió forintot juttatott a magyar kormány amerikai civil szervezeteknek a választások előtt – derítette ki az Átlátszó.hu. A portál közérdekű adatigényléssel fordult a miniszterelnöki hivatalhoz, hogy kiderítse, kiket támogatott a kormány által létrehozott Hungary Initiatives Foundation. A válaszból kiderült, hogy több mint 800 ezer dollár értékű támogatást osztottak szét számos, Egyesült Államokban bejegyzett szervezet között az áprilisi országgyűlési és a májusi EP-választás előtt.
Az USA-ban bejegyzett alapítványt 2012-ben alapították, Orbán Viktor miniszterelnök utasítása szerint a működtetése magyar közpénzből történik. Az Átlátszó cikke szerint kiderült, hogy „a magyar kormány fizetéseket ad az Egyesült Államok kongresszusi tagjainak”, számos eseményt szponzorál Washington D. C.-ben, és „weboldal-támogatásokat” oszt olyan szervezeteknek, amelyek pontos megnevezésének és címének a nyilvánosságra hozatala még várat magára.
Az Átlátszó szerint számos Fidesz-barát, Amerikában bejegyzett szervezet kapott jelentős mértékű támogatást. A kiszivárogtató portál cikkében emlékeztet rá, hogy a magyar kormány éppen azzal gyanúsította meg a Norvég Civil Alapot, hogy beavatkoznak a magyar belpolitikába azáltal, hogy pénzzel támogatnak – szerintük – LMP-s kötődésű civil szervezeteket. Ehhez képest most az derült ki, hogy „a magyar kormánynak nem okoz lelkiismeret-furdalást, ha magyar adófizetők pénzéből amerikai kongresszusi alkalmazottak bérét fizeti” – írták. (Hírösszefoglalónk)
