A Kehi most többek között az összes, sikertelenül pályázó szervezet adatait, 58 kiválasztott szervezet esetében a pályázatokhoz kapcsolódó összes (érzékeny személyes adatokat is tartalmazó) dokumentumot és belső levelezést, valamint a pályázatok értékelésében és bírálatában közreműködő szakértők személyes adatait kéri az Ökotárstól.
Ez azért különös, mert például a nem nyertes pályázók semmilyen támogatást nem kaptak, így esetükben a közpénzköltés törvényességének vizsgálata nehezen kivitelezhető, ráadásul az adataik nyilvánosságra hozatalához sem járultak hozzá, szemben a nyertesekkel, a döntnökök nevének kiadása pedig ellentétes lenne a velük kötött szerződéssel.
|
Péterfalvi Attila Reviczky Zsolt |
Ráadásul a fenti – a Hír Televízió által is (szinte szó szerint a Kehi megfogalmazását követve) – kért adatok kezelője nem az Ökotárs, hanem a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO), attól az intézménytől azonban sem a Kehi, sem a tévétársaság nem kért semmit. A vizsgálat folyományaként számos támogatott szervezet (köztük a TASZ, az Átlátszó, a Krétakör és a legutóbbi hírekben szereplő Life is) kitette honlapjára a saját pályázatához kapcsolódó információkat, ezekből csemegézget most a jobboldali média.
Tegnap már úgy tűnt, hogy a Life projektjénél találtak mintegy 2000 forintnyi „visszaélést”, ám kiderült, hogy csak rosszul olvasták a dokumentumokat: egy közösségi program esetében valóban költöttek némi pénzt csokoládéra és sörre, ezt azonban az önrészből, és nem támogatásból fedezték.
Időközben a magyar kormány és a norvég alapok (illetve közvetve Norvégia) közötti konfliktus terebélyesedni látszik: az Európa Tanács is fellépett a kormányzati nyomásnak kitett civilek érdekében, és – a 444.hu írása szerint – sürgetik a Kehi-vizsgálat felfüggesztését (amit egyébként a norvég kormány is nyomatékosan kért, és a Norvég Alapból még folyósításra váró 36 milliárd forintnyi támogatás kifizetésének feltételéül szabott).
A szervezet emberi jogokért felelős biztosa publikálta azt a levelet, amelyet két hete írt a miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak. Levelében Nils Muiznieks felszólítja a kormányt, hogy állítsanak le minden vizsgálatot, amíg nem teremtik meg az eljárás jogi alapjait.
Lázár János szintén nyilvánosságra került válaszában azt írta, hogy a Kehinek igenis van törvényi felhatalmazása a vizsgálatokra, és a Norvég Civil Alap által kifizetett pénzek közpénznek minősülnek, azok törvényes felhasználásának ellenőrzése pedig a magyar kormány feladata.
Nils Muiznieks a közelmúltban Magyarországra látogatott, hogy személyesen is megvizsgálja a Norvég Civil Alap ügyeit. A biztos aggasztónak nevezte, hogy a kormány tisztségviselői bújtatott párttámogatással vádolják a norvég alapot, és erre hivatkozva szankciókkal fenyegetik. Muiznieks arra kérte a magyar kormányt, hogy a jövőben tartózkodjon a civil szervezetek stigmatizálásától.
A norvég követség illetékese egyelőre nem tudta megmondani, van-e vészforgatókönyvük arra az esetre, ha az Ökotárs adószámát a kormány felfüggesztené, és emiatt esetleg elakadna a civil támogatások kifizetése.
Korábban Tove Skarstein nagykövet lapunknak úgy nyilatkozott: Norvégia legfeljebb az „utolsó utáni esélyként” számol azzal a lehetőséggel, hogy a konfliktus nyomán a Norvég Civil Alap tevékenysége ellehetetlenül, és ilyesmire még egyetlen támogatott országban sem került sor, így Magyarországon is minden erővel igyekeznek elkerülni.