Mindig elönt a büszkeség, ha nemzetünk példaképeinek szobrát avatják.
Mint most is, Wass Albert beszélő szobrának avatása alkalmából.
Utoljára akkor voltam ilyen büszke, mikor Tóth Ilona szobrát avatták az Orvostudományi Egyetem előtt, csak a bicskát hiányoltam, de hát az is büszt volt, nem volt keze, amivel foghatta volna.
Igaz viszont, hogy nem beszél...
Hiába, mi magyarok különleges népek vagyunk, nálunk is halad a történelem, de nálunk rükvercben!

Wass Albert megkukult.

Egerben avatták fel a Vici legújabb kertitörpéjét, mely annyival haladná meg az eddigieket, hogy ez beszédre is lehetne késztetni egy érintőképernyő intenzív toszogatásával.
De nem lehet, mert a tőrpköltő bedöglött.
Az alkotás a neves magyar háborús bűnöst, Wass Albertet ábrázolja, egyelőre úgy működött volna, hogy aki gyanútlanul megközelíti másfél méterre, arra rákiabál: Melyik versemet akarod meghallgatni, majom? - majd az áldozat nem mehet tovább addig, ameddig a szobor - Vona Gábor hangján - el nem mondja neki valamelyik versét - például ezt:

Talán
Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.

Hát bizony, ez így van, nagyon szomorú az, hogy egy virtigli háborús bűnös szobrot kaphat abban az országban, ahol József Attilát kishíján búvár-átképzésre küldte ez a rendszer.

A szobor egyébként még fejlesztés előtt áll, egyrészt azért, mert lefagyott a rendszer és a szobor meg se nyikkant, másrészt mert a "Beszélő Kertitörpe 2.0" projektnek tökéletesnek kell lennie, merthogy az magát a Vezért fogja ábrázolni életnagyságban, egy méretarányos légyölő galócára támaszkodva.
A fejlesztés során a beszélő szobor kompetenciái bővülnek, aki másfél méterre megközelíti, annak két fémbilincs kattan a bokájára, és miközben a Vezér Horthy Miklós hangján érdeklődik afelől, hogy melyik beszédet mondja el, (a liberális, a konzervatív, vagy a szélsőjobbos/fideszes verziót), két flexibilis keze felkutatja a műélvező összes zsebét és elszedi a pénztárcáját.
Ha nem talál áldozatánál pénzt, akkor egy söprűt nyom a kezébe, és addig nem mehet tovább, míg a tejes foglalkoztatottság keretében körbe nem söprögeti a műalkotást, miközben fennhangon biztatja: Az élet nem keserű, dolgozzál kis seperő!
De ennek már zökkenőmentesen kell működni.
A beszélőképességért felelős chip felrobbanásának megakadályozásáért személyesen a TEK főigazgatója felel, hivatal és fővesztés terhe mellett - addigra már csak meglesz az a fránya pallosjog...

Wass Albertnek nehéz sors jutott, mivel a rendszerváltásig Magyarországon a kutya sem ismerte, most meg olyanok lelkesednek a műveiért, akik funkcionális analfabéták - ennél jobban kicseszni egy költővel nemigen lehet.
Érző lélek volt, csak egy ortodox pópa, annak felesége, három gyermeke, a szolgálójuk meg néhány helyi román lakos, a helyi zsidó kereskedő és két zsidó lány kivégzése szárad a lelkén, bagatell - de hát mit tegyünk, ez a költő-népség emocionális banda, ha módja van rá, két haiku között képes akár tömegmészárlást is rendezni egyik-másik...
Hát most éppen itt tartunk, a sok újnyilas ünnepli a régi nyilast, kinek most avatott szobra minden külső behatás nélkül lett patinás.
A szobrász szerint magának a költőnek a könnyei varázsolták a patinát a szoborra.

Vagy leszarta a galamb.

:O)))