A hivatalos állami látogatás első állomásán, Pekingben üzleti fórumot tartanak, Erdogan a 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolító kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében találkozik a kínai államfővel, a miniszterelnökkel és a parlament elnökével.

Egy magát megnevezni nem kívánó török tisztviselő közlése szerint a látogatás fő célja a légvédelmi rendszerről szóló tárgyalás.

2013-ban a kínai China Precision Machinery Import-Export Corp. (CPMIEC) nevű állami vállalat nyerte el Törökország légvédelmi rakétarendszerre kiírt tenderét, azonban az Egyesült Államok és a többi nyugati partnerország egyaránt aggodalmának adott hangot a megállapodást illetően, mondván, Törökország nem NATO-kompatibilis rakétarendszert kíván beszerezni.

A kínai gyártó maga mögé utasította többek között a közepes hatótávolságú Patriot légvédelmi rakétákat gyártó amerikai Raytheon céget, valamint az olasz-francia Eurosam vállalatot. A szerződést végül mégsem kötötték meg a 3,4 milliárd dolláros értékű üzletről, és Törökország újraindította az egyeztetéseket a többi külföldi pályázóval.

Erdogan pekingi látogatását megelőzően úgy nyilatkozott, hogy korábban Kínából érkezett a legelőnyösebb ajánlat, és most újból áttekintik a projekttel kapcsolatban felmerült problémákat.

A török védelmi minisztérium illetékes államtitkárságának egyik munkatársa, aki a kínai céggel a technikai tárgyalásokat bonyolította, azt mondta, a projektet főként az hátráltatta, hogy Kína vonakodott egy olyan technológiatranszfer kialakításától, amellyel Törökország először működtetni tudja a rendszert, később pedig saját légvédelmi rendszert tud építeni. Amennyiben ez megoldódik, újraindul a projekt.

Törökország élénkülő érdeklődését indokolja, hogy múlt pénteken és szombaton 2012 óta először légitámadást intézett a Kurd Munkáspárt észak-iraki katonai táborai, illetve az Iszlám Államhoz köthető szír célpontok ellen. A légicsapást a múlt hétfőn történt suruci öngyilkos merénylettel indokolták, amikor harminckét önkéntes - kurd és török egyaránt - halt meg. A merénylet mögött az Iszlám Állam áll, ennek ellenére a megtorlás a kurdok ellen is folytatódik.