Az áthelyezés csak azokat a migránsokat érintené, akiket nyilvántartásba vettek, és akik az erre kijelölt menekülttáborokban tartózkodnak. Menedékkérelmeik vizsgálatáért a fogadó államok lesznek felelősek.

Az uniós végrehajtó testület pénteken bejelentette, hogy összesen 120 ezer, Görögországban, Olaszországban és Magyarországon regisztrált, nemzetközi védelemre szoruló személy uniós "elosztását" fogja kezdeményezni. A javaslatot Jean-Claude Juncker bizottsági elnök terjeszti majd elő — több más, a menekültválság enyhítését célzó kezdeményezéssel egyetemben — az Unió helyzetéről szóló, jövő szerdai beszédében.

Ezzel 160 ezerre emelkedik a menekülthullám által legjobban érintett tagállamokból — az országok önkéntes vállalásai alapján — elköltöztetendő migránsok száma. Az újabb befogadási kvótákra vonatkozó bizottsági indítványt a tagállamoknak kell jóváhagyniuk.

A huszonnyolcak eddig összesen 32 ezer, Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő elhelyezésére vállaltak kötelezettséget egy meghatározott kvótarendszer alapján. A magyar kormány a nyári egyeztetéseken elzárkózott attól, hogy egyetlen migránst is befogadjon. Meg nem erősített hírek szerint a 160 ezres létszámból 54 ezer Magyarországon, 66,400 Görögországban és 39,600 Olaszországban regisztrált számíthatna áthelyezésre.

Az Európai Bizottság szóvivője lapunk kérdésére közölte, hogy Jean-Claude Juncker csütörtökön Brüsszelben kifejezte aggályait Orbán Viktornak a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosításokkal kapcsolatban. Kifejtette, hogy azoknak összhangban kell lenniük az uniós és a nemzetközi jogszabályokkal, különös tekintettel a "non-refoulement" elvének — vagyis a védelemre szoruló menedékkérők kiutasítása és visszaküldése tilalmának — a tiszteletben tartására.

Az uniós testület reagált Orbán Viktornak arra a megjegyzésére is, hogy a migránsok számának ugrásszerű növekedése esetén kerítést kell húzni a magyar–horvát határra is. Mivel az EU-tag Horvátország még nem tagja a schengeni zónának, ezért a határszakasz külső határnak számít, amelyet a tagországok felelőssége őrizni.

"Kerítést építeni két uniós ország határán enyhén szólva nemkívánatos" — fogalmazott Natasha Bertaud bizottsági szóvivő. Kérdésünkre, hogy a magyar–szerb határzár fölmerült-e az Orbán-Juncker megbeszélésen, Bertraud azt mondta: Juncker elnök kifejezte véleményét, mi szerint a kerítés rossz üzenet a szomszédos országoknak, nem tekinthető hosszú távú megoldásnak, helyette érdemes más eszközöket keresni a határ megfelelő őrizetére.