Folytatódik a hét végi, munkácsi lövöldözés után megkezdett tisztogatás Kárpátalján: miután leváltották a vámhivatal vezetőit, szerdán lemondtak a járási hivatalok első emberei, és új kormányzót is kapott a nyugat-ukrajnai megye. Hennadij Moszkal, a szakadár Luhanszk megye kijevi ellenőrzés alatti területének eddigi közigazgatási vezetője vette át a régió irányítását.

Petro Porosenko államfő Ungváron személyesen mutatta be új tisztében a politikust. További kádercseréket helyezett kilátásba, mondván: arrafelé túl hosszú ideje működnek együtt a hatalom és az alvilág képviselői. Moszkal 2001–2002-ben már állt Kárpátalja élén, az 1990-es évek közepén rendőrfőnök volt ott. Most azt várják tőle, hogy rendet tesz a korrupció és a politikai klánok csatája által különösen sújtott térségben.

A Jobboldali Szektor önkéntesei egy Donyeck-közeli szénbányában Oleksandr Klymenko / Reuters

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a csempészpiacért vívott harc, elsősorban két parlamenti képviselő, egyben helyi hatalmasság, Mihajlo Lanyo és Viktor Baloga vetélkedése áll a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges nacionalista szervezet különítménye és a rendőrök között szombaton Munkácson kitört tűzpárbaj hátterében. A PSZ azzal indokolta az akciót, hogy a korrupció ellen léptek fel, és az AP hírügynökségnek adott interjúban az Egyesült Államokban tárgyaló miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk is a korrupciót, a csempészetet és az utcákon lévő fegyvereket, nem a PSZ-t nevezte a konfliktus fő okának.

Különbözőképpen értelmezik azonban a mondatát, miszerint „ők támogatták a csempészeket és a csempészetet, és mindenki az igazságszolgáltatás elé kerül az elkövetett bűntettekért”. A moszkvai sajtó szerint a kijelentés a helyi hatóságokról szól, és a kormányfő az Oroszországban betiltott PSZ védelmére kelt. Az UNIAN ukrán hírügynökség viszont arra utal: a minősítés a szélsőséges szervezetre vonatkozik. Bárhogy értette is Jacenyuk, mindkét véleménynek lehet alapja.

Moszkal nemrég arról beszélt, hogy Kárpátalján a különböző szintű helyi vezetők jelentős része benne van a csempészetben, Musztafa Najem Porosenko-párti parlamenti képviselő egy tévéműsorban elmondta: a PSZ vagy legalábbis bizonyos egységei szintén hasznot húznak a határon keresztül zajló illegális cigarettaforgalomból. Értesülései szerint e a csoportok minden ládányi csempészcigaretta után négy dollár jutalékot kaptak.

Najem kijelentése arra utalhat, hogy az államfői pártszövetség a magát „katonai-politikai mozgalomként” meghatározó PSZ ellen is keményebb fellépésre készül. Porosenko a törvénytelen félkatonai szervezetek lefegyverzésére szólított fel, amivel valójában egy korábbi rendelkezés végrehajtását szorgalmazta. Tavaly márciusban a parlament elfogadott egy határozatot az ilyen csoportok fegyvereinek begyűjtéséről, de a kelet-ukrajnai hadműveletek közbeszóltak. A fegyveres alakulatok jelentős része kormánypárti önkéntesként harcol(t), e csoportokat jórészt sikerült a hivatalos fegyveres erőkbe integrálni.

A 2013 őszén kezdődött kormányellenes megmozdulásokban, a Majdanban részt vevő nacionalista, illetve neonáci csoportosulások szövetségeként létrejött, a 2014-es őszi választásokon már pártként indult, de 1,8 százalékos eredménnyel a parlamenten kívül rekedt PSZ viszont ragaszkodik félkatonai alakulatai önállóságához, így azok gyakorlatilag illegálisan működnek.