Politikai megoldásra, új chartára és róla szóló népszavazásra tett javaslatot vasárnap sugárzott televíziós beszédében Basár el-Aszad szír elnök. Fél éve ez volt első alkalom, hogy Aszad a nyilvánosság elé állt: a politikus „Allah ellenségeinek” és „nyugati báboknak” bélyegezte az ellenzék képviselőit, a nemzet védelmében háborúra szólította fel a népet, és fájlalta, hogy a rezsimje ellen 22 hónapja indított forradalom milyen so szenvedést okoz az embereknek. „Szíria minden sarka felett fekete felhők tornyosulnak” – fogalmazott Aszad ez utóbbi kapcsán. Elképzelése szerint a konfliktust politikai úton kell rendezni, amihez beszédében párbeszédre és nemzeti charta kidolgozására hívott fel, de kizárva azokat, akik „elárulták Szíriát”. A chartáról állítása szerint népszavazást rendeznének.

Aszad a damaszkuszi operaházban, ünneplő közönség előtt szólalt fel; utoljára fél éve, júniusban tartott hasonló beszédet, és ahogy a nyilvánosságnak szánt legutóbbi mondanivalójában, egy orosz televíziónak adott interjúban állította, Szíria lesz az, ahol „élni és meghalni” fog. Azóta azonban az ellene harcoló ellenzéki erők jelentősen növelték az ellenőrzésük alatt álló területeket a rezsim hadseregével szemben, és sikerült az Egyesült Államok és az EU által is elismert ernyőszervezetbe tömörülniük – emlékeztet a BBC. Az ellenzéki térnyerést látják Moszkvában is, ahol hiába a stratégiai szövetség, nemrég Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes elszólta magát, kijelentve, hogy Aszad nem nyerheti meg ezt a háborút.

Mindemiatt a rezsim már kezdi a vesztét érezni. Szakértők szerint erre utalnak legalábbis az egyre inkább válogatás nélkül végrehajtott légitámadások, amelyeknek volt már célpontja játszótér, kenyérbolt és benzinkút – utóbbi többször is.

Amíg egyébként a héten Szíria kereskedelmi központja, Aleppo repülőtere körül folytak kemény harcok, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet szombaton arról számolt be, hogy Damaszkusz körül dörögnek a legintenzívebben a fegyverek, főleg a két elővárosban, Harasztában és Darajában. Arra, hogy a 22 hónapja tartó forradalom politikai megoldással érjen véget, alig van remény. Júniusban egy genfi nemzetközi konferencián született ugyan terv egy átmeneti kormány létrehozásáról, de ez nem tisztázta Aszad szerepét, és így végül nem is lett belőle semmi. (Az biztos, hogy Aszad nem hajlandó távozni, és csak a hatalomban ülve kezdene párbeszédet az ellenzékkel, amely viszont csak az elnök lelépése után bocsátkozna tárgyalásokba a rezsimmel.) Hogy diplomáciai megoldás híján Szíriára milyen sors vár, azt egyelőre senki nem tudja, az eddig hiába közvetítő Lahdar Brahiminek is csak sejtelme van: ahogy az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi különmegbízottja pár napja mondta: a párbeszéd vagy a pokol.