Hivatalos elnöki látogatásra az Egyesült Államokba utazik Traian Basescu román államfő, aki útja során Barack Obama amerikai elnökkel is találkozik.

A látogatáson több szerződést is véglegesítenek. Obama és Basescu megbeszéléseinek középpontjában az Olt megyébe telepítendő rakétaelhárító létesítmény áll, amelyet az elképzelések szerint 2015-ben történő megnyitása után 24 légvédelmi rakétát fogad majd be. Bár a Deveselu településnél lévő légitámaszponton épített rakétavédelmi rendszer elvben román irányítás alatt fog állni, az Egyesült Államok 200 amerikai katonát állomásoztat majd ott. Szóba kerül a Mihail Kogalniceanu repülőtér ügye is; ide négy amerikai tankrepülőgépet és négy személyszállítót vezényelnek a közeljövőben. Az amerikai légierő 1999 óta használja a Constanca mellett fekvő repülőteret, a közkeletű gyanú szerint pedig az iraki és az afganisztáni háborúhoz nyújtott logisztikai segítség mellett az egyik fő tranzitmegállója volt a CIA hírhedt terroristajáratainak is. A repülőtér modernizálására Washington 2009-ig 48 millió dollárt költött, egy 1700 fős amerikai és román kontingens működteti.

E stratégiai szerepvállalás fejében Bukarest azt várja a Fehér Háztól, hogy végre megszűnjön a román állampolgárokkal szembeni amerikai vízumkötelezettség. Basescu ezt kétségkívül megemlíti majd Obama előtt, de ami az amerikai vízumprogramba való bekerülést illeti, a feltételek teljesítésétől keleti szomszédunk még nagyon messze áll. Az Egyesült Államok amerikai nagykövetsége a román vízumkérelmek több mint húsz százalékát utasítja el, a vízumkötelezettség eltörléséhez azonban ennek az aránynak tíz százalék alá kell esnie.

Basescunak egyébként ez első hivatalos látogatása Washingtonban Barack Obama mandátuma alatt. Az ő elődjével, George W. Bushsal 2005-ben találkozott. (Az elmúlt években két ország messzemenően a legfelsőbb szintű kapcsolattartás híve volt: ennek jegyében Joe Biden amerikai alelnök 2009 októberében Bukarestben járt hivatalos látogatáson.)

Obamával találkozni ritka kiváltságnak számít mostanában Kelet-Európában. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök a 2010-es választások előtt jelentkezett be egy közös fotóra az USA pozsonyi nagyköveténél – ez nem jött be: arra hivatkozva, hogy a látogatás belpolitikai célokat szolgál, a nagykövet eltanácsolta a Fehér Házat a politikus fogadásától –, de Martonyi János bejelentéséből sem lett semmi: a magyar külügyminiszter 2010 júniusi washingtoni útján pendítette meg, hogy Orbán Viktor amerikai látogatását még akkor ősszel szervezni kezdhetik.

Nem mintha Washingtonnak túlzott aggályai lennének a tárgyalópartnerek emberi jogi és egyéb feddhetetlenségével kapcsolatban, főleg, ha érdekei ezt diktálják. Kiváló példa erre az olajnagyhatalom Szaúd-Arábia, ám ha Oroszország pozícióinak gyengítéséről van szó, a Fehér Ház mindenkori ura nem veti meg Közép-Ázsia és a Kaukázus erőskezű elnökeinek a társaságát sem. Valószínűleg ezért, hogy 2006-ban texasi ranchán Bush sajátkezűleg sütött hamburgert kazah kollégájának Nurszultan Nazarbajevnek, a 2008-as háborúig élénken támogatta Mihail Szaakasvili Grúziáját, és hogy Obama tavaly Ilham Alijevvel találkozott, ha lehet, javítandó a nem túl fényes amerikai-azeri kapcsolatokon. Ez utóbbira már csak a Nabucco, az Európa orosz gáztól való függőségét enyhíteni hivatott gázvezeték miatt is szükség van. A WikiLeaks tanúsága szerint a most éppen az Egyesült Államokban járó Basescu amerikai kérésre pár éve kvázi utazó nagykövetként ténykedik a Kaszpi-tenger országaiban a Nabucco-projekt mielőbbi elindításáért.