WikiLeaks: Amerika jobban szereti a románokat

Sőt. Európában minden más országnál jobban - legalábbis ez derül ki abból a diplomáciai táviratból, amelyet Joe Biden alelnök bukaresti látogatásáról írtak 2009-ben az amerikai nagykövetségen.

Az Egyesült Államoknak nincs jobb partnere Európában Önöknél – biztosította vendéglátóját, Traian Basescu román államfőt Joe Biden 2009 októberében. Az amerikai alelnök kijelentésével kezdődő, bizalmas jelzésű diplomáciai táviratot a WikiLeaks tette közzé a legutolsó szivárogtatási rohamban. Nagyköveti kommentárja szerint Biden látogatása nagyrészt jutalom volt Romániának azért a elkötelezettségért, amellyel keleti szomszédunk jelezte, kész befogadni és anyagilag is hozzájárulni az amerikai rakétavédelmi rendszer egy részének kiépítéséhez. (Egy végül 2011 májusában tető alá hozott szerződés értelmében a bolgár határ közelében lévő Mihail Kogalniceanu bázison ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat helyeznek el.) Amíg a Bush-kormányzat a rakétavédelmi pajzzsal inkább Amerikát akarta megvédeni egy esetleges iráni támadástól, addig Obama-féle demokrata vezetés inkább Európa biztonságát tartja szem előtt – idézte Bident az amerikai nagykövetségi távirat. Barack Obama elnök tavalyelőtt szeptemberben jelentette be, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően a pajzsot nem Cseh- és Lengyelországban építik ki, hanem többfelé telepítik szerte Kelet-Európában.

Bukaresti látogatásán az amerikai alelnök nem puszta udvariasságból kezdte mondanivalóját a két ország szövetségének méltatásával. A rakétapajzs befogadásán túl Románia nagy szerepet vállal az afganisztáni és az iraki katonai misszióban, és nem mellesleg mindenben idomul az USA Oroszország-politikájához is. Ez utóbbi kapcsán – derül ki a 2009. október 23-án kelt táviratból – Biden igyekezett megnyugtatni Basescut, hogy az amerikai-orosz kapcsolatokban akkoriban meghirdetett „újrakezdés” nem jelenti azt, hogy „eltöröljük az emlékeket”. Washington nem fogja hagyni, hogy Oroszország újra érdekszférákat alakítson ki Európában, és azt sem, hogy a kontinens bármely országát megakadályozza a csatlakozásban ahhoz a szervezethez, amelyhez az adott országnak társulni éppen kedve támad – szögezte le az amerikai alelnök. Megjegyzését értő füllel hallgathatták a Cotroceni elnöki palotában: Európának ugyanis kevés olyan országa van, amely annyira összerúgta volna a port a Moszkvával, mint Románia. A főleg a NATO-bővítés és az energiapolitika miatt évek óta fagypont körül mozgó orosz-román viszony egyik emlékezetes epizódja volt, amikor Vlagyimir Putyin még elnöksége alatt pikírten a román újságírók arcába vágta: üzeni, ha akarja, Bukarest közvetlenül megkaphatja az Ukrajnán átmenő gázt, aztán adja csak el Kijevnek úgy, ahogy, ha tudja. Moszkva nem sokkal ezután megváltoztatta az Európának 2017-től orosz gázt szállító új vezeték, a Déli Áramlat eredeti nyomvonalát, így az már nem Románián, hanem Bulgárián halad majd át.

Bukarestnek vigaszul persze ott van még a Nabucco; ezt nyomatékosítandó Biden külön felkérte a román elnököt arra, hogy nyíltan álljon ki a Déli Áramlat riválisa mellett. Basescu ezt a kérést teljesítette is: 2009 óta rendületlenül rója a köröket a Kaszpi-tenger körül, hogy amelyik országtól csak lehet, gázt szerezzen az európai energia-diverzifikációt biztosítani hivatott gázvezetékbe. (Magyarországgal ellentétben a Nabucco támogatása egyértelmű prioritása a román külpolitikának, amiért Washington aktívan kampányol a constanta-i LNG-terminálért; ebbe cseppfolyós gázt Bukarest egyébként Katartól, Azerbajdzsántól és Türkmenisztántól remél.) Szó volt a tárgyaláson egy Constanta-Trieszt nyersolajvezetékről is, amely végleg megszabadítaná Európát az orosz – és a nyomvonalak miatt a török – függőségtől.

És hogy emiatt a Fehér Ház számára Románia milyen stratégia jelentőséggel bír Kelet-Európában? Ékesszólóan jelzi ezt az USA bukaresti nagykövetének személye is: amellett, hogy az amerikai kereskedelmi kamara egyik tekintélyes lobbistája, Mark Gitensteint Biden személyes barátjaként ismerik. A kétoldalú viszonyban fájó pont szinte csak egy van, és az is egyedül Románia számára: bár az ország évek óta próbál bekerülni az amerikai vízumprogramba, a kérelmek elutasítottsága még mindig jóval húsz százalék felett van a bekerüléshez kellő, tíz százalék alatti arány helyett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.