„Ön egy hihetetlenül ostoba ember, ugye?”
Néhány nap alatt több tízezren csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amely a Fehér Háztól követeli, hogy Piers Morgant, a CNN hírtelevízió esti showjának a vezetőjét utasítsák ki az Egyesült Államokból.
Morgan a fegyverkorlátozás támogatásával beszélgetéssel húzta ki a gyufát a fegyverlobbinál. Showjának, a Piers Morgan Tonightnak egy hete Larry Pratt, a Gun Owners of America (GOA) nevű szervezet vezetője volt a vendége. Beszélgetésük pillanatok alatt személyeskedő szóváltássá fajult. Pratt azzal érvelt a fegyverviselés szabadsága mellett, hogy a korlátozás nem vet véget az erőszaknak, sőt, ahol szabadon lehet fegyvert viselni, ott éppenséggel alacsony a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma. „A probléma ott – a városokban és sajnálatos módon az iskolákban –jelentkezik, ahol Ön és az Önhöz hasonlóak el tudták érni, hogy az embereket törvények fosszák meg az önvédelem lehetőségétől” – fejtegette Pratt, majd elkezdett európai és brit ausztrál „tömeggyilkosságokról” beszélni. Ezzel meggyőznie ugyan nem sikerült Morgant, feldühítenie viszont annál inkább. „Ön egy hihetetlenül ostoba ember, ugye? Egy szemernyi koherencia sincs abban, amit mond, és valójában az sem érdekli, hány gyilkosságot követnek el lőfegyverrel Amerikában” – akadt ki a műsorvezető, akit közben vitapartnere erkölcsi félkegyelműnek nevezett. A beszélgetés tartott még pár percig ebben a hangnemben, majd Morgan búcsúzóul többek között „veszélyes embernek”, az „ország szégyenének” nevezte a GOA elnökét.
A GOA az amerikai fegyverlobbi zászlóvivője, a nagyhatalmú National Rifle Association szakadár szervezeteként alakult meg 1977-ben, és ami a fegyverviselésről szóló vitákat illeti, máig megalkuvással vádolja a nagy testvért. 2007-es adatok szerint egyébként az Egyesült Államokban minden száz emberre 89 fegyver jutott. Ez a legtöbb a világon: a második Szerbia volt 58-cal, és 34-gyel az éppen a háború közepén álló Irak csak a hetedik lehetett az erről készült listán.
A szabad fegyverviselés híveinek a Pratt-interjú volt az utolsó csepp a pohárban, hogy felnyomják Morgant a Fehér Háznál. December 21-én, két nappal az ominózus szópárbaj után az elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelynek kezdeményezője, egy texasi újságíró azt követeli, hogy az amerikai alkotmány elleni támadás miatt a CNN műsorvezetőjét utasítsák ki az Egyesült Államokból. A játékszabályok szerint ha egy ilyen petícióra egy hónap alatt összegyűlik minimum 25 ezer aláírás, akkor a Fehér Háznak kötelező valamiféle választ adnia rá. Ez a petíciónak játszi könnyedséggel sikerült: karácsonyra már átlépte a huszonötezres határt, öt nappal a megjelenése után pedig már több mint hetvenezren csatlakoztak hozzá.
Nem mintha Morgant túlságosan izgatná, hogy esetleg kiutasíthatják. Sőt, láthatóan szórakoztatja a dolog. Olyannyira, hogy a petícióról már többször is írt metsző gúnnyal Twitteren, és még a követőit is aláírásra buzdítja. „Ha kiutasítanak Amerikából csak azért, mert kevesebb fegyvert akarok, lesz egyáltalán ország, amelyik befogad?” – firtatta az egyik üzenetében, egy másikban pedig úgy vélte, hogy a támadófegyverek és a nagy kapacitású tárak tilalma nemcsak hogy nem alkotmányellenes, hanem az, amit józan észnek hívnak. Futotta élcre Morgannek azon is, hogy ha a a második alkotmánykiegészítés elleni kirohanásaiért felelősségre vonják, „ironikus”, mi lesz az első alkotmánykiegészítéssel, amely neki is garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát. „Nem érdekel a petíció. Azok a szerencsétlen tűzoltók érdekelnek, akiket ma egy támadófegyverrel öltek vagy sebesítettek meg” – írta hétfőn a műsorvezető az enyhén szólva is aljas hétfői websteri gyilkosságról. (Ennek öngyilkos elkövetője, William Spengler egyébként vérfagyasztó búcsúlevelet hagyott maga után: „Fel kell készülnöm, hogy hány házat tudok porig égetni, és hogy azt csináljam, amit a legjobban szeretek. Embereket ölni.”)
Szerdán egyébként jelentkezett egy vidám petícióval az ellentábor is. A Tartsátok meg Piers Morgant szeretné, ha a műsorvezető maradna az Egyesült Államokban: egyrészt azért, mert ott az első alkotmánykiegészítés, szórakoztató lesz nézni és hallgatni, hogyan reagálnak felbőszült amerikaiak, ha a műsorvezető marad, és amúgy is, a briteknél senki nem kér Morganből. Ehhez a petícióhoz eddig ötszázan csatlakoztak, így egyelőre kétséges, hogy meglesz-e a Fehér Ház válaszához szükséges 25 ezer aláírás harminc nap alatt. (Az elnöki hivatal honlapján regisztráció után bárki kezdeményezhet petíciót, nem csak az amerikaiak.)
Jelenetek a Bosszúvágyból
Hasonló vitákból még sokat fognak hozni a következő hónapok az Egyesült Államokban. Főleg azután, hogy januárban a demokraták előállnak a törvénytervezettel a támadófegyverek tilalmáról. Ez utóbbira Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke tett ígéretet a húsz gyermek és hét felnőtt életét követeli connecticuti tragédia után. A Fehér Ház is jelezte, hogy Barack Obama elnök a tilalom mellett áll.
A 47 éves Morgan újságíróként és szerkesztőként megjárta már a The Sunt, a lehallgatási botrány miatt megszűnt News of the Worldot, a Daily Mirrort, tavaly januárban pedig a Larry King visszavonulásával megüresedett trónt foglalhatta el a CNN-nél, amikor a Larry King Live-ot az ő interjúshowja, a Piers Morgan Tonight váltotta fel a hírtelevízió programjában. A rossznyelvek szerint egyébként közvetve éppen ez az oka Morgan fegyverkorlátozás melletti hangzatos kiállásának is. A CNN-nél ugyanis állítólag felmerült, hogy showját eltüntetik az este kilenc órás főműsoridőből, és így talán nem árt nézettséget növelni. Bár Morgan többször világossá tette, hogy nincs gondja a második alkotmánykiegészítéssel, néha az amerikai kollégákat is meglepi, hogy britként milyen agresszív lendülettel támad rá az amerikai fegyverlobbi képviselőire. Megtörtént, hogy David Keene NRA-elnököt elmeháborodottnak nevezte, egy közgazdászt pedig lehazugozott, amikor más országok – így Nagy-Britannia – gyilkossági statisztikáiról volt szó – írja a Daily Mail.
Bár Christa Robinson CNN-szóvivő a Reuters kérdésére is elzárkózott attól, hogy a vezetés részéről kommentárt fűzzön a Morgan elleni petícióhoz, a connecticuti tragédia után a hírtelevízióban több korlátozáspárti hang is megszólalt már. A CNN hírportálján kedden David Frum, George W. Bush exelnök volt személyi asszisztense szedte ízekre a fegyverlobbi érveit. Ezek az érvek nagyrészt akörül forognak, hogy a törvénytisztelő amerikai állampolgároknak joguk van fegyverrel védeni magukat a bűnözőkkel és a támadásokkal szemben. Emiatt követelte Pratt, hogy egyszerűen tiltsanak be minden fegyverkorlátozási törvényt, követelhetett Wayne LaPierre NRA-alelnök felfegyverzett őröket minden amerikai iskolába. Csakhogy – derül ki Frum cikkéből – a képlet nem olyan egyszerű, hogy a társadalom két feketén-fehéren elválasztható kasztból áll, az egyik oldalon a jófiúkkal, akiknek a kezébe lehet fegyvert adni, és ők majd megfékezik a másik oldalt, a rosszfiúkat és a connecticuti gyilkoshoz, Adam Lanzához hasonló ámokfutókat. A helyzet inkább az, és a hírekben visszhangzó bűnügyek is ezt támasztják alá, hogy az amerikaiak támadni, és nem magukat megvédeni vesznek fegyvert. Augusztusban történt, hogy egy 73 éves michigani férfi arcba lőtte szomszédját csak azért, mert az rászólt az ő három csaholó kutyájára. A LaPierre által sugallt világkép az amerikai társadalomról olyan, mintha a legrosszabb jeleneteket játszanánk le újra és újra Charles Bronson 1974-es klasszikusából, a Bosszúvágyból – vonja le Frum a következtetést.
