A magyar kormány nem támogatta a rákkeltő hatású glifozát betiltását. Ezzel a döntéssel a magyar kormány azoknak a lobbi érdekeknek enged, amelyeket az emberek egészsége sem állít meg a profitszerzés útjában – véli k a Lehet Más a Politika (LMP) politikusai.

Az Egyesült Államok történetének lőfegyverrel elkövetett legsúlyosabb, 49 halálos áldozatot követelő tömeggyilkossága sem volt elég ahhoz, hogy a törvényhozás fellázadjon a Nemzeti Lövészegylet (NRA) ellen.

Az Egyesült Államok jelenlegi vezetésével alig van kapcsolata a magyar kormány által megbízott lobbicsoportnak. Az általunk megismert papírok alapján Connie Mack és csapata a republikánus ellenzék által uralt egyik parlamenti albizottságot tudhatja maga mellett. Így a milliárdos lobbiszerződés fő értelme az, hogy a magyar jobboldali sajtónak újabb okot ad az ­Orbán-kormány csodálatára.

Négy év alatt 1,4 milliárd forintért próbál magáról kedvező véleményt vásárolni Washingtonban a magyar kormány. A siker enyhén szólva kétséges, de aki sokallta az adófizetők pénzét erre, idáig hitegethette magát: az amerikai lobbisták drágák. Csakhogy az általunk megszerzett elszámolásokból kiderül, a Századvég bonyolultnak nem mondható munkáért a pénzek egyharmadát megtartja magának.

A növekedés és a munkahelyte­remtés ösztönzője vagy a csökkenő bérek és a tömeges állásvesztés előidézője? A ragadozó multik trójai falova vagy a kis- és középvállalkozások megmentője? A transzatlanti szabad kereskedelem rengeteg vitát vált ki.

Csúsztatásokkal teli dokumentumokkal dolgozik a magyar kormány lobbistája, Connie Mack alvállalkozója Washingtonban. Hazánk NATO-szerepvállalását a Levick nevű cég Szekeres Imre egykori szocialista honvédelmi miniszter képével illusztrálta.

Alvállalkozón keresztül szerzett támogatást a magyar kormány washingtoni tisztára mosásához Connie Mack. Az amerikai lobbisták nem spóroltak a pénzzel, amikor kongresszusi képviselőket győzködtek az Orbán-kabinet politikájának a helyességéről. A számlát a magyar állampolgárok állták.

Dobozonként százötven forinttal drágulhat a cigaretta, ha bevezetik Lázár János kancelláriaminiszter javaslatát, a szálanként számított különadót. A kormány dohánypiaci illetékeseként működő Lázár egészségvédelmi jelszavakat hangoztat, azonban az adóteher a piac szerint egyszerű revolverezés: a brutális mértékű adó belengetésével próbálják elérni, hogy a cégek végre együttműködjenek a dohányellátóval.

A kormány szándéka ellenére, technikai módosításnak álcázva sikerült elérni a parlament igazságügyi bizottságában, hogy az ügyvédi irodáknak ne kelljen közzéten­niük pénzügyi beszámolójukat. Szinte mindenki meglepődött.

A Századvég Alapítvány szerint az index.hu portál nemrég megjelent két írásában az Észak-Amerikába irányuló magyar lobbitevékenységben közreműködő Connie Mack IV és az alapítvány tevékenységével összefüggésben sokadik alkalommal tett tanúbizonyságot arról, hogy a kiegyensúlyozott, tényeken alapuló tájékoztatási kötelezettség követelményét és az újságírói etika legalapvetőbb szabályait sem tartja be.

„Gengsztereknek” tartja a demokratikus döntéshozatalon átnyúló lobbicsoportokat José Bové. A francia zöldpárti EP-képviselő magyarul most megjelent könyvében (Rablás Brüsszelben) külön fejezetben ír a – biztosítékokat nála is kivágó – magyar földtörvényről.

A lobbisták igenis visszaszerezhetnék a közvélemény bizalmát –mondja a Brüsszelben lobbistaként dolgozó magyar lány, aki az ötleteivel egy pályázaton is nyert. A tanácsadó cégeknek reklámozniuk és magyarázniuk kellene, hogy mit csinálnak. És mit nem.

Hivatali beosztásukkal összeegyeztethetetlen, pénzért kínált lobbitevékenység gyanújába keveredett két volt brit külügyminiszter, Sir Malcolm Rifkind és Jack Straw hétfői brit sajtóbeszámolók szerint.

A kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők, vállalatok között. Ezenfelül a szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak „unortodox" fórumai, formái jöjjenek létre – állítja a Transparency International (TI) honi lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között létrejött stratégiai megállapodást vizsgáló, ma Budapesten bemutatott tanulmánya. A kutatást egyébként 19 országban végezték el, s a magyar eredményeket is ismertető összefoglalót jövő év elején Berlinben mutatják be.

„Nem tagadható, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokban egyfajta mélypont ez” – mondja Fellegi Tamás, az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere. A kormányfő környezetéből eddig nem ismerte el senki, hogy idáig fajult volna a helyzet. Azt azonban vitatta, hogy alapítványától a kapcsolat megromlása miatt távoznának a kuratóriumi tagok.