Az Orbán-kormány után bedarálnák egész Európát is
A növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzője vagy a csökkenő bérek és a tömeges állásvesztés előidézője? A ragadozó multik trójai falova vagy a kis- és középvállalkozások megmentője? A transzatlanti szabad kereskedelem rengeteg vitát vált ki.
Áldás vagy átok lesz-e az EU és az USA közötti szabadkereskereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló szerződés, amelyről 2013 júliusa óta tárgyal az Európai Bizottság az Egyesült Államokkal? A formálódó transzatlanti egyezménynek legalább annyi a támogatója, mint az ellenzője, miközben a 12. fordulójához érkező „maratonon" egyetlen konkrét döntés sem született. Optimista várakozások szerint a megbeszélések 2016 végén lezárulhatnak. Sürget az idő, különösen a tengerentúlon, a novemberi elnökválasztás, majd az új adminisztráció hivatalba lépése lelassíthatja a TTIP-et.
Európában viszont a transzatlanti partnerségi megállapodással szemben egyre növekvő civil ellenállás akaszthatja meg a folyamatot. Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa – aki a 28 tagállam nevében tárgyal a washingtoni adminisztrációval – azért gyorsítaná a megbeszéléseket, mert kézzelfogható eredmények híján nehéz feloldani a társadalmi bizalmatlanságot.
Ez a transzatlanti párbeszéd egyelőre csak annyira nyilvános, amennyire nagyon muszáj. Malmströmék szerint a pozíciók kiteregetése rontaná a delegációk esélyeit. A nagyvállalatok mesterkedéseit leleplező Európai Cégfigyelő (ECO) brüsszeli civil szervezet a nagy titkolózást azzal magyarázza, hogy a big business kijárói formálják az európai álláspontot. A TTIP minden idők legélénkebb lobbizását hívta életre az EU fővárosában, az unió illetékesei zárt ajtók mögött egyeztetnek a gazdaság nagyágyúival – mondták a Népszabadságnak az ECO-nál.
Az Európai Bizottság szerint a felek a nemzetközi kereskedelemre és befektetésekre vonatkozó XXI. századi szabályokat készülnek lefektetni, s ezekhez kényszerülne igazodni a globális piac többi szereplője, így például Kína vagy Oroszország. Az uniós tagállamok elvárják nemzeti érdekeik legteljesebb érvényesítését.
|
Állítsátok meg a TTIP-t! Tiltakozó Brüsszelben
Eric Vidal / Reuters |
A TTIP egyik legelszántabb támogatója Nagy-Britannia, mivel a szigetország termékeinek és szolgáltatásainak legnagyobb EU-n kívüli piaca az Egyesült Államok. Nemrég némi meglepetésre kiderült, hogy Magyarország is a szabadkereskedelmi szerződés megkötése mellett áll, Franciaország az agrártermékei számára remél piacnyitást, s a többi között azért lobbizik, hogy a termékek minőségét és származási helyét tanúsító eredetmegjelölésekre és földrajzi nevekre vonatkozó szigorú európai szabályok ne sérüljenek.
Németország, Ausztria és több más tagállam szemében vörös posztónak számított, hogy a fogadó ország és a külföldi befektetők közötti viták eldöntését átláthatatlanul működő választott bíróságokra bízzák. Sürgetésükre az Európai Bizottság egy új multilaterális vitarendezési mechanizmust javasolt. Kelet- és Közép-Európából többen az orosz befolyás erősödésétől tartva geopolitikai okokból támogatják az Amerikához való közeledést. Ugyanakkor féltik a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások felvizezését, Magyarországnak elfogadhatatlan a génmódosított termékek megjelenése.
Egy olvasószobányi átláthatóság
35 négyzetméter átláthatóság – a német sajtóban így nevezik azt a szövetségi gazdasági minisztériumban berendezett olvasószobát, amelyben a Bundestag-képviselők nyerhetnek betekintést a TTIP-ről zajló transzatlanti tárgyalások jegyzőkönyveibe és más dokumentumaiba. A német parlament az első EU-tagállami törvényhozás, amely ilyen lehetőséget nyújt. A képviselők csak képernyőn olvashatnak, másolatokat nem készíthetnek. Az elérhető anyagokat számítógépről hívhatják le, de azon nincs internetes kapcsolat. Egyszerre nyolc képviselőt fogad az olvasószoba, amelyet folyamatosan biztonságiak figyelnek. (D. A.)
