– Pedig Brüsszelben mindenki lobbizik: a kormányok, a régiók, a szakszervezetek, a civil szervezetek – magyarázza Jakucs Katalin, aki tavaly szeptember óta dolgozik a Kreab nemzetközi stratégiai kommunikációs cég brüsszeli irodájában. A digitális piaccal foglalkozik, és abból áll a munkája, hogy összefoglalókat készít az uniós törvényalkotás fázisairól, tartja a kapcsolatot a cég ügyfeleivel, találkozókat szervez, és válaszol a kérdéseikre. Röviden: lobbista, de ha ezt kimondja, általában gyanakvó tekintetekkel találkozik. Ezért döntött úgy, hogy részt vesz az Európai Közügyekkel Foglalkozó Tanácsadók Szövetsége (EPACA) 30 év alattiak számára kiírt pályázatán. Esszéje a harmadik legjobb lett. A téma az volt, a szakma miként szerezhetné vissza a közvélemény bizalmát.
Katalin szerint az érdekkijáróknak többet kell tenniük azért, hogy a tevékenységük a nyilvánosság számára átlátható és érthető legyen. Javaslatai között szerepel, hogy a lobbicégek a honlapjukon tegyék közzé az ügyfeleik nevét, esettanulmányokkal mutassák be, mit csinálnak. Az EU-intézményekhez hasonlóan, fogadjanak látogatócsoportokat, és reklámozzák magasan képzett, nyelveket beszélő fiatal munkatársaikat, bemutatva, hogy ők „nem pénzzel teli táskával járkálnak a parlamentbe”, hanem a hiányzó szakértelmet közvetítik a törvényalkotók felé.
Herczog Edit volt MSZP-s EP-képviselő – aki a pályázat bírálóbizottságának tagja volt – azt mondja: azért választották ezt a témát, hogy az átlagpolgár, aki nem jár az EU környékén, több és hiteles információt kapjon a lobbizásról, és ne csak botrányokról értesüljön.
Botrányok márpedig vannak. 2012-ben a máltai John Dalli egészségügyi EU-biztos székébe került a gyanú, hogy a dohánylobbival összejátszva megpróbálta felvizezni a dohánytermékek kereskedelmét szigorító irányelvet. A készülő adatvédelmi jogszabálycsomag minden idők egyik legagresszívabb lobbigépezetét hozta mozgásba, amely mögött egymással versengő, tőkeerős óriáscégek állnak. 2013-ban egy belga EP-képviselőről derítették ki, hogy az egyik törvénytervezethez benyújtott módosító indítványainak a felét lobbisták írták.
Az Európai Bizottság az átláthatóság növelése jegyében előírta, hogy a biztosok és munkatársaik a honlapjukon tegyék közzé a külső szervezetekkel és magánszemélyekkel lezajlott találkozóikat. Navracsics Tibor magyar EU-biztos honlapját böngészve például kiderül, hogy az utóbbi hónapokban a Microsoft, az Amazon, az Audiovizuális Szerzők Egyesülete és az Európai Digitális Média Szövetség képviselői fordultak meg az irodájában, hogy a digitális piac egységesítéséről, a szerzői jogok európai szabályozásáról mondják el a véleményüket. Magyarul: lobbizzanak.
|
Szavaznak az EP-képviselők
Vincent Kessler / Reuters |
Junckerék tavaszra előterjesztést ígértek a Brüsszelben irodát fenntartó érdekkijárók önkéntes regisztrációjának kötelezővé tételére. A terv szerint az uniós intézmények alkalmazottai és a parlamenti képviselők csak a közös nyilvántartásba vett szervezetek képviselőivel találkozhatnának hivatalosan. –Nekünk ezzel semmi problémánk nincs. A szakma elemi érdeke, hogy a szabályokat mindenki egyformán betartsa – mondja Jakucs Katalin.
