A diplomáciatörténet egyik leghatékonyabb lobbitevékenysége színpadon zajlott: Simonyi András magyar nagykövet játszott 70-es évekbeli rock and roll-slágereket. A zenekarban Alexander Vershbow, az Egyesült Államok akkori moszkvai nagykövete dobolt, Simonyin kívül Lincoln Bloomfield, a külügy katonapolitikai államtitkára, valamint a Dobbie Brothersben és a Steelie Danben is megfordult, ám később rakétapolitikai szakértővé züllött Jeff „Skunk” Baxter gitározott, illetve Daniel Poneman korábbi elnöki tanácsadó basszusozott. A formáció tíz évvel ezelőtt a washingtoni társasági élet egyik szenzációja volt, koncertjeire tódultak a miniszterek, államtitkárok és irigy nagykövetkollégák. Simonyi népszerű tévéműsorokban és világlapoknak adott interjúkban beszélt a zenéről – és Magyarországról.
Akkoriban az volt a legizgalmasabb, hogy kiterjeszti-e az Egyesült Államok a vízummentességet az Európai Unió új tagjaira. A gitáros nagykövet a rock and roll révén olyan emberekhez jutott be, akiktől tényleg függtek a dolgok. A hazánkat bemutató fotótárlatot például Carlos Gutierrez kereskedelmi miniszter nyitotta meg, a zenekar búcsúkoncertjén pedig ott csápolt Michael Chertoff belbiztonsági miniszter, akire a Bush-kormányzat a vízummentességi lista véglegesítését bízta. A többi történelem.
A magyar adófizetőnek mindez egy vasába sem került. Elég volt hozzá egy jól körülírt cél, az ország általános jó híre és egy ügyes diplomata. Egy tehetséges fiatalember mellesleg éppen azokban az években szervezett kongresszusi tagokból egy pártokon átívelő magyarbarát képviselőcsoportot. A Tom Lantos képviselő felesége, Annette Lantos által patronált Nagy Sándor András (aki ma, ahelyett, hogy a Bem téren lenne sarokirodája, csupán a Fidesz budaörsi elnöke) szintén egy fillér költségvetési pénz nélkül érte el, hogy a fontos ügyekben legyen kihez fordulni a magyar diplomáciának – és az akkori ellenzéknek.
