Az eredmény: táblázatban tették elérhetővé az összes nyilatkozatot – amelyek egy része félrevezető, illetve hiányos információkat tartalmaz –, s nem titkolt céljuk, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a szabályozás hiányosságaira.

Nem kezdett viszont most önálló akcióba a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban a Transparency International Magyarország (TI), mert a korábbi tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a civilek ezen a területen nem tudnak semmit elérni – szögezte le kérdésünkre Ligeti Miklós, a korrupció elleni szervezet jogi igazgatója. Az egész rendszer nem jó ugyanis semmi másra, mint hogy bosszantsák az embereket – fogalmazott –, hiszen a politikusok valós vagyoni helyzetének figyelemmel kísérésére, gazdagodásuk forrásainak ellenőrzésére teljesen alkalmatlan.

Ligeti sem vitatja, hogy a miniszterek és képviselők – s különösen a hozzátartozóik – privátszféráját is megilleti a védelem. Ezzel szemben hozható fel érvként, hogy közpénzből fizetik őket, ráadásul közülük sokan látványosan meggazdagodnak, amelyre többnyire annyi a válasz – utalt többek között Szijjártó Péterre –, hogy segítettek a szülők. Máskor a politikusok a gyermek javára vásárolnak ingatlant – Kósa Lajos és Lázár János is ezt a trükköt választotta –, hogy ne kelljen elszámolni.

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos anomáliák miatt hirdették meg 2014 végén az Átlátszóval és a K-Monitorral közös akciót – emlékeztetett Ligeti –, amelynek azonban semmilyen kézzelfogható haszna nem volt. Akkor fokozott ellenőrzést, a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása, illetve hamis adatok szolgáltatása esetén pedig büntetést javasoltak, de ezek a követelések azóta sem vezettek eredményre, ezért a jogvédő nem is akarja azokat mantrázni tovább.

Inkább egy újabb szempontot hoz fel: álláspontja szerint súlyos nemzetbiztonsági kockázata lehet annak, ha egy politikus anyagi javait elsősorban kölcsönfelvétellel gyarapítja – sokszor egészen elképesztő ütemben. Akinek akkora adóssága van, amit több éves jövedelméből sem tud visszafizetni, az könnyen zsarolhatóvá válik – állítja Ligeti. Szerinte különösen aggályos, ha a hitelező magánszemély, mert akkor a tranzakció feltételeiről végképp nem lehet tudni semmit.

Ezzel kapcsolatban jelezte: rendőrnek biztosan nem vennének fel olyan embert, aki az igazolt jövedelméhez képest lényegesen nagyobb lábon él, miközben tízmilliókkal tartozik. De bizonyos benne, hogy azt is gyorsan eltanácsolnák, aki nemzetbiztonsági szempontból fontos cégnél – például egy telefontársaságnál, amely közreműködik a titkos lehallgatások technikai feltételeinek megteremtésében – szeretne elhelyezkedni, ha zavaros pénzügyei vannak.

Úgy tűnik, egy politikusnál ez nem akadály. Miközben Ligeti szerint legalábbis elgondolkodtató, ha korábban átlagos anyagi körülmények között élő fiatalemberek a politikai pályára lépve 10-15 év alatt elképesztő mértékben meggazdagodnak. A hazai viszonyok ismeretében azt pedig szinte kizártnak tartja, hogy mindegyikük eleve vagyonos családba született, és csak a szülők segítségével váltak a felső tízezer tagjává. A jogvédő azonban egyelőre kevés esélyt lát arra, hogy az igazságot valaha megismerhessük.