Orbán tudta, hogy elbukik a népszavazás
A miniszterelnök nyilván azt is kompenzálni szeretné, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden levélben erősítette meg: a februári uniós csúcson az Európai Tanács ülésén Orbán Viktor is aláírta azt a határozatot, amelyik közvetve a kötelező kvótákról szól.
Az elnökségi ülésről egyelőre nem jutottak el információk a Népszabadsághoz, ám az előzetes nyilatkozatok szerint nemcsak a referendum utáni közjogi lépéseket vették számba, hanem a számsorokat is – ezek alapján mérlegeli majd a miniszterelnök, hogy kik lesznek azok, akiket jutalmaz, illetve akiket büntet. Azokban a körzetekben, ahol nagyon alacsony volt a részvétel, 2018-ban a parlamenti választáson már nem lesz ott a listán a mostani képviselő neve – mondták munkatársunknak még a referendum előtt a kormányoldalon. Az egyelőre kérdéses, hogy Kocsis Mátét, a VIII. kerület fideszes polgármesterét hogy szankcionálják, a körzetében ugyanis a budapesti átlaghoz képest is rendkívül alacsony volt vasárnap a részvétel.
Munkatársunknak a miniszterelnökhöz közeli források cáfolták, hogy Orbán Viktor ne ismerte volna a kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatokat már hetekkel a népszavazás előtt. Sőt, ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, Orbán éppen azért kampányolt kizárólag a médiában, mert elbizonytalanodott, és tudta, hogy valószínűleg nem lesz érvényes a népszavazás.
Bár nyáron a Századvég és a Nézőpont is azt mérte, hogy jó esély van az érvényességi küszöb elérésére, szeptemberre ez megváltozott. A miniszterelnök asztalára tíz nappal a népszavazás előtt már olyan felmérések is kerültek, amelyek 38%-os részvételt mutattak, a legoptimistább belső fideszes mérések szerint pedig 46-48 százalékos volt az részvételi hajlandóság. Úgy tudjuk, szűk körben Orbán Viktor akkor már azt mondta, az lenne a kudarc, ha a 40 százalékot sem érné el az érvényes szavazatok száma.