Nagyrészt a Kúria döntésétől függ, mely tárgykörökben és mikor indulhat az aláírásgyűjtés. Az első, március 13-án benyújtott, s 19 kérdést tartalmazó csomagból a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) több fordulóban mindössze a tankötelezettség 18. életévig történő kiterjesztéséről, a kötelező kamarai hozzájárulásról, valamint a politikusok hozzátartozói vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságáról szóló kezdeményezést engedte át, ám egy magánszemély azok közül kettőt már megtámadott, és bizonyosan a harmadik kapcsán is ez történik.

A civilek ugyanakkor a tizenhat elutasító határozat ellen fellebbeznek. Az utolsó jogorvoslati határidő kedden jár le, és az után a legfőbb bírói fórumnak kilencven napja van arra, hogy a választási bizottság döntését helybenhagyja vagy megváltoztassa. Arra szakértők szerint nemigen van ok, hogy az NVB által elfogadhatónak tartott kérdéseket elvessék. Másokat viszont, amelyeket korábban a testület utasított el, a Kúria talán elfogadhatónak talál, mert a bizottság néhány esetben vitatható érvekre alapozva döntött.

Például: adókról, vámokról, illetékekről és járulékokról nem lehet népszavazást tartani, de az, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon feltüntessék-e a 2012 előtt bevallott nyugdíjjárulék összegét, nem befolyásolja az egyes személyek befizetési kötelezettségét. Hasonlóképpen más jogértelmezésre juthat a Kúria az útdíj vagy a miniszterelnök hivatalának Várnegyedbe költözése kapcsán is, mert az ezekre vonatkozó kérdéseket az NVB azzal dobta vissza, hogy a parlament nem felettese a kormánynak, ezen ügyekben pedig a kabinet döntött.

Mindenesetre az biztos, hogy lesznek jóváhagyott kérdések, és akkor indulhat a verseny a támogatókért.

Amennyiben a legfőbb bírói fórum teljes egészében kihasználja a rendelkezésére álló időt, legkésőbb június 14-ig döntenie kell. A jogerős végzés után öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kiadja a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő íveket, és a szervezőknek attól kezdve négy hónap áll rendelkezésükre, hogy legalább kétszázezer érvényes aláírást szerezzenek. Számukra a határidő így október második felében járhat le.

Az aláírások hitelesítésére az NVI-nek további hatvan napja van, tehát jövő decemberre ezzel végezni kell. Amennyiben a kezdeményezés sikeres, a parlamentnek a népszavazás ügyét a következő ülésnapon napirendre kell vennie, és harminc napon belül – a téli szünetre is figyelemmel – 2016 februárjáig döntést kell hoznia. Kicsit azonban még lehet húzni az időt, mert az országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróság előtt bárki megtámadhatja, de csak arra hivatkozással, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely a referendum okát kérdőjelezné meg.

A kérdést önmagában már nem lehet érdemben kifogásolni, így a testület elég gyorsan dönthet. Határidőt erre a jogszabályok ugyan nem szabnak meg, ám a határozat pár hét alatt megszülethet. Így vélhetően márciusban a köztársasági elnökön lehet a sor, akinek ki kell majd tűznie a népszavazás időpontját. A felkészülésre legalább hetven, illetve legfeljebb kilencven napot kell biztosítani, tehát a referendumot legkorábban májusban, legkésőbb júniusban kellene megtartani.

Így a szavazás a legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint belecsúszhat a nyárba, ami a részvételi arányt kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ám ez csak elméleti menetrend, mert ha a Kúria nem halasztja az utolsó pillanatra a döntést, ha a szervezők rövidebb idő alatt gyűjtik össze a szükséges számú aláírást, s ha az NVI két hónapnál hamarabb végez a hitelesítéssel, a parlament előbb dönthet, és amennyiben a határozatát senki nem támadja meg, a referendumot jóval korábban, akár márciusban is megtarthatnák.

A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a civilek a múlt héten újabb kilenc kérdéssel álltak elő. Ezekről az NVB-nek május 10-ig kell döntenie, és egészen bizonyos, hogy a végállomás ezúttal is a Kúria lesz. Ekkor a jogorvoslati kérelmek elbírálásának végső határideje augusztus vége lehet. Igaz, július közepétől egy hónapos ítélkezési szünet van, ezért nem kizárt, hogy a Kúria még ezt megelőzően lezárja ezeket az ügyeket.

Ha mégsem így járnak el, az aláírásgyűjtést a második csomag esetében csak szeptember első napjaiban lehetne indítani. Ha a szervezők azt szeretnék, hogy a két kezdeményezés „összeérjen", igyekezniük kell, mert nem egészen két hónap alatt kell majd összegyűjteniük a kétszázezer aláírást. Minden kérdést persze biztosan nem bocsátanának majd népszavazásra, de a múlt héten benyújtottak között vannak olyanok, például a minimálbér létminimumhoz kötése vagy a kórházi várólisták ügye, amelyekhez biztosan ragaszkodni fognak.