Ha nem hallgatják meg, akár hidakat is lezárna Sándor Mária, hogy felhívja a figyelmet rá: nincs lejjebb az egészségügyben. Csakhogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy napokban hozott döntése alapján hídblokádra gondolni sem érdemes többé. Feltéve persze, hogy a gyülekezési törvényt meglehetősen sajátosan értelmező bíró álláspontját kollégái is osztják.

Büki Zoltán civil aktivista ugyancsak az egészségügyben uralkodó tarthatatlan állapotokra hívta volna fel a figyelmet azzal, hogy társaival fél órára lezárja a Lánchidat. A demonstrációt azonban a rendőrség megtiltotta, mondván, az a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Büki bírósági felülvizsgálatot kért, és a gyülekezési törvényre hivatkozott, amely szerint a tiltást csak az alapozza meg, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A Dudás Dóra Virág vezette bírói tanács viszont ezt másként látja. Mivel a rendezvényekkel kapcsolatos rendőri feladatokról szóló belügyminiszteri rendelet valóban utal a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére, ezért téved Büki – magyarázza a bíró a végzés indokolásában –, amikor azt hangoztatja, hogy tiltani csak akkor lehetne, ha semmilyen módon nem biztosítható a közlekedés. Szerinte elég, ha a demonstráció másoknak aránytalanul nagy nehézséget okoz.

A rendőrség nyilvánvalóan rossz döntést hozott, és elképesztő, hogy a bíróság azt helybenhagyta – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programjának felelőse. A gyülekezési törvény ugyanis teljesen egyértelmű, és az abban meghatározott jogok szűkítésére egy alacsonyabb szintű jogszabályban, BM-rendeletben nincs lehetőség.

Hegyi ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy kifejezetten jogalkotói mulasztásról van szó. A gyülekezési törvényben az EU-csatlakozásig valóban az szerepelt, hogy tüntetést betiltani a közlekedés rendjének aránytalan sérelme esetén is lehet, 2004 óta viszont csak akkor, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható Csakhogy a BM-rendeletet az elmúlt 12 esztendőben nem sikerült hozzáigazítani a törvényhez.

Ami viszont nem menti a rendőrséget és a bíróságot, mert ha két jogszabály között ellentmondás van, akkor a törvény az irányadó, amivel egy elsőéves joghallgatónak is tisztában kell lennie. Hegyi emellett jelezte, hogy alapjogokra vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg – rendelet nem. A rendőrök különben nem először tiltanának a BM-rendelet alapján, de Dudás bíró kivételével a bíróságok eddig többnyire megváltoztatták az ilyen határozatokat.

Hegyi szerint veszélyes precedens születhet, amely túlmutat a konkrét ügyön. A hibás jogértelmezés oda vezet – hangsúlyozza –, hogy egy alkotmányos jogot a rendőrség bármikor, önkényesen korlátozhat. Példaként hozta fel: ha hasonlóan magyarázzák a gyülekezési törvényt, egy Fidesz-nagygyűlés kedvéért sem lehet majd lezárni hidat, nagyobb utat és közlekedési csomópontot sem, mert ez is a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járnak. Kérdésünkre hozzátette, ha eleve a teljes lezárás a cél, akkor nincs különbség néhány és nagyon sok ember alapjoga között, tehát a demonstráció tiltásának feltételei akkor is ugyanazok, ha valahová tucatnyi vagy tízezernyi résztvevőt várnak.

A döntést a jogvédő azért sem érti, mert egy futóverseny kedvéért is lezárnak hidakat Budapesten, és a rendőrség megoldja a helyzetet. Ráadásul közterületen futni nem alkotmányos jog, szemben a gyülekezéssel, ha tehát a fél napig tartó verseny esetén nem aggódnak azért, hogy az a közlekedés rendjét aránytalanul sérti, akkor nem hivatkozhatnak efféle szempontokra egy alapjog gyakorlásával összefüggésben.

A bírósági végzésben van egyébként még egy vitatható pont: a tüntetés helyszínének magválasztása akkor élvez kiemelt védelmet a bíróság szerint, ha a rendezvény célja csak ott érhető el. Miután a Lánchíd és az egészségügy tarthatatlan helyzete között nincs igazán kapcsolat, a bíróság azt javasolja Bükinek, tüntessen inkább máshol. Ilyen következtetést azonban a törvényből nem lehet levonni – jelentette ki Hegyi. A hatóságnak semmi köze hozzá, hogy ki milyen szempontok alapján választ helyszínt, és a bíróságnak sincs felhatalmazása a tüntetés céljának vizsgálatára.

A jogvédő álláspontja, hogy a bírói döntés ellen érdemes alkotmányjogi panaszt benyújtani, különben más esetekben is előkerülhet ez a jogértelmezés. Hegyi szerint egy ilyen beadvány alapján az Alkotmánybíróságnak meg kellene semmisítenie a BM-rendeletnek a gyülekezési törvénnyel ellentétes pontját, hogy azzal végre a hatóságok és a bíróság számára is egyértelmű helyzetet teremtsen.