Égő gépet tett le a honvédség pilótája
Az elöl ülő pilótának más választása nem volt, mint hogy letegye a gépet, majd elhagyja azt, hiszen ebben az 1979 óta gyártott konstrukcióban nincs katapultülés. A légi járműveket 200 óránként kell karbantartani, a most szerencsétlenül járt gép a legutóbbi, októberben történt karbantartást követően mindeddig 97 órát repült – tudatta Benkő Tibor vezérkari főnök a kórház előtt tartott sajtótájékoztatón.
– A honvédségen belül a repült órák száma megnövekedett, a légi járműveknél pedig a legkisebb gond is nagy balesethez vezethet – magyarázta a Monty Python repülő cirkuszába is beillő fordulattal a vezérkari főnök azt, hogy miért lehet manapság egyre több katonai repülőbaleset Magyarországon. A honvédségnél most bizonyára megpróbálnak szép statisztikákat gyártani a repült órák számának növekedéséről, ám sajnos önmagában az is beszédes, hogy a tegnapi balesetben érintett repülőgép az elmúlt nyolc hónapban 97 órát repült. Sokat elmond az is, hogy a Magyar Honvédségnél a modernnek semmi esetre sem nevezhető Jak-52-es típusnak kell biztosítania a kiképzési célokat. Ideális esetben a típusnak
már csak repülőnapokon kellene előfordulnia, egy 21. századi hadseregben semmi esetre
– véli egy repülésben jártas forrásunk.
Egy, a Magyar Honvédség ügyeire rálátó szakértőnk ugyanakkor úgy véli: a légierőnek rendszerszintű problémákkal kell szembesülnie, ami egyszerre köszönhető annak, hogy a Magyar Honvédség kevés repült időt tud biztosítani a katonáknak, a flotta modernizációjával évtizedes elmaradásban vannak, s a jövedelmek, valamint a szakmai perspektíva hiánya miatt a repülés körül dolgozó földi, műszaki és repülő személyzet egy komoly része elhagyta a sereget. Ez pedig kódolja a kockázatokat.
Május végén a csehországi Cáslav repülőterén egy kétüléses, 13 milliárd forint értékű Gripen oktatógép semmisült meg, amikor a repülő túlfutott a pályán, s a pilóták katapultáltak. Bár a Magyar Honvédség csütörtökön kérdéseink ellenére semmit nem árult el a folyamatban lévő vizsgálat eredményeiről, nem is cáfolta az Index információját, miszerint a gépet vezető dandártábornok hibája okozhatta a balesetet, aki egyszerre adott gázt és fékezett.
Lapunk és a Magyar Nemzet információja szerint a leszállásnál a gázkar nem volt teljesen „nulla állásban”, ezért nem léphettek működésbe a fékezést automatikusan segítő rendszerek. A helyzetet pedig súlyosbította, hogy a futópálya vizes volt, ami eleve nagyobb fékutat jelent. A Honvédelmi Minisztérium lapunk konkrét kérdésére sem árulta el azt, hogy a gépet vezető pilóták idén és tavaly hány órát repültek, és milyen kiképzési programokon vettek részt, azt viszont hangsúlyozták, hogy több mint ezer órát repült, rutinos személyzetről van szó.
Alig két héttel a csehországi eset után futóműprobléma miatt egy másik Gripen kényszerleszállást hajtott végre Kecskeméten. A pilóta sikeresen katapultált, de a katapultülésről nem vált le az a nyolcvankilós eszköz, aminek le kellett volna, emiatt földet érve a pilóta súlyos sérüléseket szenvedett.