Első fokon elvesztette az Ökotárs Alapítvány a Miniszterelnökséggel és Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárral szemben jó hírnév megsértése miatt indított perét - közölte az MTI. Csepreghy tavaly „pártfüggő, szélhámos gittegyletnek" nevezte az Ökotárs Alapítványt – ezt a bíróság olyan véleménynek fogadta el, amelynek az igazságtartalmát nem kell vizsgálni, és amelyet egy közszereplő (mint a közpénzek elosztásáról döntő civil szervezet is) tűrni köteles.

A Fővárosi Törvényszék – mint a keddi tárgyaláson kiderült – elsősorban azt igyekezett körüljárni, hogy a helyettes államtitkár tényt vagy véleményt állított az alapítványt kétségkívül rossz színben feltüntető szavaival. Csepreghy az ítélethirdetés után az MTI-nek azt nyilatkozta: a bíróság az elsőfokú, nem jogerős ítéletben úgy döntött, hogy ő a kijelentést nem alap nélkül tette. Hozzátette azt is: a miniszterelnökség nem minősíti az ítéletet, de a kormánynak az az érdeke, hogy bármilyen közforrás érkezik is Magyarországra civil szervezetek finanszírozására, az "valóban a civil szervezetek széles körének a támogatására legyen felhasználva". Minden olyan szervezet, amely megpróbálja ezeket a forrásokat "egy szűk, marginális csoporthoz bekötni", megítélésük szerint árt a teljes civil társadalomnak - fogalmazott az államtitkár. Csepreghy ennél is tovább merészkedett, azt állítva, hogy az Ökotárs működésével kapcsolatban "mi évek óta ezt tapasztaljuk, ezért a szélhámos gittegylet kifejezés nemcsak akkor volt időszerű vélemény, hanem ma is fenntartható".

Ez utóbbi mondata annak fényében különös, hogy Csepreghy tavaly egyszer már bocsánatot kért a Norvég Alap kezelőitől e kijelentéséért, amikor Nun Andrással, az alap pályázatait elbíráló Autonómia Alapítvány igazgatójával vitázott egy tévéműsorban. "Bocsánat, a szélhámos gittegyletet valóban szerencsétlen volt nekem megfogalmaznom, mert elvitte a vitát egy olyan személyeskedésbe, ami teljesen felesleges volt" - mondta tavaly júliusban. Úgy látszik, most már nem tartja feleslegesnek a személyeskedő vitát.

Ráadásul a tárgyaláson nem egészen az hangzott el, amit a helyettes államtitkár nyilatkozott. Mint kiderült, a bíróság meghallgatta tanúként Csepreghyt, és megkérdezte tőle, mire alapozta a dehonesztáló kijelentést. A helyettes államtitkár tanúvallomásában arról beszélt, hogy elolvasta azokat az emlékeztetőket, amelyeket az Emberi Erőforrás Minisztériumnak a pénzosztó testületbe megfigyelőként küldött képviselői készítettek, és ezek alapján rajzolódott ki benne az a kép, hogy a civil pénzek szétosztásában nem csak szakmai preferenciák érvényesülnek.

Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság jogásza, a perben az Ökotárs jogi képviselője lapunknak azt mondta: az eljárásnak az volt az egyik tétje, hogy tény- vagy véleményállításról van-e szó, a másik pedig az, hogy két olyan közszereplő véleményvitájában, ahol az egyikük közhatalmat is gyakorol, hogyan alakul a tűrési kötelelezettség (amely arról szól, hogy a közszereplők a közügyek megvitathatósága érdekében a negatív véleményt is tűrni kötelesek). A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csepreghy véleményt mondott – ezek után annak igazságtartalmát nem vizsgálta, csak azt nézte meg, hogy a helyettes államtitkár megpróbálta-e valamivel alátámasztani ezt a véleményt (a válasz pedig igenlő volt, hiszen elolvasta a fentebb említett emlékeztetőket). Arról viszont nincs szó, hogy bizonyítottnak látták volna az állítást, vagyis például azt, hogy az Ökotárs pártbefolyás alatt álló szervezet, és ilyen minőségben osztott közpénzeket: a bíróság szerint ez egy olyan vélemény, amelyet az alapítvány közszereplőként köteles eltűrni. A védelem álláspontja viszont az, hogy ha valakiről azt állítják, pártérdekek mentén csal a pénzosztásnál, az nem vélemény, hanem rágalmazó tényállítás.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az Ökotárs információink szerint fellebbez a döntés ellen.