Töredékére csökkent a Csizmadia László-féle CÖF (Civil Összefogás Fórum) bevétele a korábbi évekhez képest. A szervezet közhasznúsági beszámolója szerint a kormánypárti civilek társasága tavaly 55 millió forinttal gazdálkodhatott. Szomorkodniuk így sem kell, de miheztartás végett felidézzük: 2013-ban a CÖF mintegy 310 millió forintos bevételhez jutott, és még 2014-ben is összejött 260 millió.

A kormány pár évvel ezelőtt nem győzött hálálkodni a CÖF-nek, amiért a Brüsszellel vívott orbánista szabadságharcban a Fidesz segítségére sietett, a 2012 elején tartott első nagy Békemenettel – úgymond – megmentette az országot.

Újabban viszont valahogy nincsenek békemenetes vonulások. Bencsik András újságíró, a CÖF-fel szimbiózisban működő Békemenet Egyesület elnöke a közelmúltban azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem lehet ugráltatni az embereket. A tömegek akkor mozdulnak meg, ha úgy érzik, valamit tenniük kell. Az úgynevezett migránsügyről a kvótaellenes népszavazáson mindenki kifejtheti majd a véleményét – mondta Bencsik –, más veszély, amely indokolttá tenné Békemenet szervezését, nem fenyegeti Magyarországot.

Létezhet azonban ettől eltérő magyarázat is. A kormány egyszer már visszaparancsolta az utcára készülő békemeneteseket: a jelek szerint a fideszes agytrösztben egyelőre nem látják időszerűnek, hogy újra nyerő lapot osszanak a szolgálatkész civileknek. Úgy látszik, pillanatnyilag arra sincs szükség, hogy a CÖF égisze alatt induljon mindent elárasztó plakát- és médiakampány (amilyen az „országot tönkretevő” Gyurcsány és Bajnai ellen zajlott).

A CÖF magatartásán nem érződik sértődöttség. A közhasznúsági jelentés rendületlenül sorolja, hogy a szervezet alapítványa „sok ezer együttműködő támogatónk közreműködésével” milyen hatékonyan vett részt az ország társadalmi, gazdasági és „civilitikai” életében. Az elszántságot mutatja, hogy „nem riadtunk vissza a migránsok után maradt szemét eltakarításától sem”.

A jelentés azt állítja: a CÖF-höz, illetve alapítványához „csatlakozott közösségek sokasága és aktív közreműködése 2015-ben visszaigazolta, hogy Európa egyik legnagyobb civil közösségévé váltunk”. Ha tényleg így van, akkor kérdés, hogy a megállíthatatlanul terjeszkedő CÖF gazdálkodásában miért érvényesül pont ellenkező tendencia, azaz miért csökkentek látványosan – egyik évről a másikra – a szervezet bevételei.

A beszámoló erre az ellentmondásra (hogy azt ne mondjuk: diszkrepanciára) nem tér ki. Igaz, eddig az sem derült ki, hogy egy ilyen közkedvelt, egész Európát ámulatba ejtő szervezet miért kap elenyészően kevés egyszázalékos adófelajánlást. A bevételi forrásokról csak annyit lehetett tudni, hogy adományozóktól jön a pénz. A nagylelkű támogatók kilétéről – azon túlmenően, hogy a Fidesz pártalapítványa is közéjük tartozik – a CÖF sosem árult el részleteket.

Nemrég megírtuk, hogy a CÖF honlapján olyan szervezetek is szép számmal szerepelnek a támogatók között, amelyeknek erről fogalmuk sincs. A CÖF – miközben heves kirohanásokat intézett lapunk ellen – törölte a listáról a cikkünkben említett kamu támogatókat, egyúttal a „támogatók” megnevezést „partnerekre” módosította.

A névsor így sem hibátlan. Az „együttműködő partnereink” címszó alatt most is megtalálhatjuk a Magyarországi Evangélikus Egyházat, amelynek országos irodája kérdésünkre hangsúlyozta: az evangélikus egyház a „Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást”.