A Budapest Bank elodázott kölcsönét az UniCredit 5 milliárdos, a KDB 2 milliárdos és az MKB újabb – január végén 8,9 milliárdot már vissza kellett fizetni a banknak – 4,5 milliárd forintos hitele követi márciusban. Áprilisban további négy tartozást kellene törleszteni, összesen 14,3 milliárd forint értékben.

A Fővárosi Közgyűlés által megszavazott – időközben támogatássá alakult – 9 milliárdos tagi kölcsön, illetve a 6 milliárdos költségvetési előirányzat előrehozott kifizetése kevés lesz ehhez. Különös tekintettel az üzemeltetés napi 380 millió forintos költségére, amelyből 137 milliót fedez a jegyárbevétel. Áprilisig mintegy 15 milliárdot kellene beletenni a cégbe ahhoz, hogy a járművek kijöhessenek a remízből. A fővárosi önkormányzat új, 16 milliárdos folyószámlahitelének BKV-ba folyatása – erre a legutóbbi közgyűlésen felhatalmazást kapott a főpolgármester –, illetve az eredetileg március végéig zárolt állami normatíva 32 milliárdja kellő fedezetet nyújthatna. Bár az utóbbi feloldására egyelőre semmi jel nem mutat. Ha a kormány mégis zöld utat adna a normatíva időarányos kifizetésének, akkor is kérdéses az év hátralévő részének fedezete. A főváros nem kötelező feladatainak felmondása, illetve az intézményi előirányzatok tíz százalékának zárolása erre – Atkári János volt pénzügyi főtanácsadó számításai szerint – aligha elég.

Megoldást jelenthetne a hitelszerződések meghosszabbítása. A főváros erről tárgyalásokat is kezdeményezett a pénzintézetekkel. Hétfőn túljutottak a második fordulón is, amelyen a bankok számos feltételhez kötötték az adósságátütemezést. A bankvezérek továbbra is kockázatos üzletnek értékelik a BKV finanszírozását. Így kellő garanciákat várnak a főváros, de leginkább a kormány részéről. A kormány még hezitál. Áprilisig azonban döntenie kell, az ugyanis a közlekedési cég várható összeomlásának legújabb határideje.

Áprilisban lejár a cég közszolgálati szerződése is, amely csak biztos finanszírozási háttérrel köthető újra. Hiányában viszont szintén leáll a cég. Tarlós István főpolgármester már többször is hangsúlyozta – és ebben az ellenzék is egyetért vele –, hogy Budapest eddigi döntéseivel „elment a falig”, a vállalásokkal már a főváros működését kockáztatják. Atkári János a csőd szétterjedését sem tartja kizártnak. A BKV összeomlását Budapest, majd az állam fizetésképtelenné válása követheti. Ezt a minap a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is könnyen bekövetkezhető eseménynek tartotta.

A pánik előszelére utalnak a BKV takarékossági intézkedései és a sűrűsödő fejcserék. Várszegi Gyula megbízott vezérigazgató után Juracsik Zoltán humánpolitikai igazgató is távozott a cégtől. A szakszervezetek viszont benyelték a békát, így a kétfrontos harc után ismét csak a kabinettel kell küzdenie a városvezetésnek. Ám ez időközben állóháborúvá merevedett. A kormány újabb vállalások helyett a régebbieket is visszavonná. A fogyasztói árkiegészítést pályázati úton osztaná, a normatíva összegét pedig csökkentené jövőre. De az adókivetési jog megadásától is vonakodik, hiszen ez az állami bevételek csökkenésével, vagy a gazdaság újabb megterhelésével járna. Így is a munkaadókra hárítanák a dolgozók közlekedési költségeinek megtérítését. Folyik az ötletelés. A Századvég a föld alatti kábeleket birtokló szolgáltató cégek megadóztatását vetette fel. Az ebből – különösebb háttérszámítások nélkül – remélt 15 milliárdos bevétel azonban kérdéses. Az adót ugyanis hiteles közműtérképek híján önbevallás után fizetnék a cégek. A hitelórák meg ketyegnek.