Betelt a pohár a munkaadóknál

A napokban több munkaadói szervezettel is leültek tárgyalni a foglalkoztatáspolitikai kormányzat illetékesei a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat azon passzusáról, miszerint júliustól a munkáltatók kötelesek költségtérítést fizetni a dolgozóik helyi, helyközi, távolsági közlekedéséhez, azaz finanszírozniuk kell az alkalmazottak munkába járását. Reménykednek, hogy megértő fülekre találtak az érveik, amelyeket felvonultattak a tervezet ellen.

A jogszabályt eredetileg a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be, és előzetesen egyetlen érintettel sem egyeztetett az intézkedés esetleges hatásairól. Pedig valamennyi szereplőnek lett volna mit mondania, ha megkérdezik őket. Legyen szó munkaadóról vagy munkavállalóról, senki sem támogatja az elképzelést. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke megjegyezte, elvileg ugyan örülnie kellene, de valójában tudja, hogy szokás szerint megint a sor végén álló alkalmazottakon csattan majd az ostor, és végeredményben rajtuk spórolják majd meg a munkaadók ezt az újabb pluszköltséget.

A munkáltatók pedig finoman szólva is őrjöngtek, amikor megtudták, mit akarnak a nyakukba varrni azt követően, hogy idén már rájuk kényszerítettek egy közel 800 ezer munkavállalót érintő, 19 százalékos minimálbér-emelést és egy 15 százalékos garantált bérminimum-emelést. Nem értik, hogy tehetnek rájuk egy újabb terhet, amikor az előbbi emeléseket is csak úgy tudják teljesíteni, hogy dupla bérkompenzációval segíti ki őket a kormány, mert vannak vállalkozások, amelyek még a rájuk eső ötszázaléknyi bérköltség-növekedést sem tudják finanszírozni. Mint mondják, a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint hogy a kormány a vállalkozói szférával akarja kifizettetni, hogy képtelen korszerűsíteni és átalakítani a BKV-t, a MÁV-ot és a Volán-társaságokat. A két legnagyobb munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azonnal tiltakozott, amint tudomást szerzett a törvényjavaslatról.

A hatályban lévő, kormányrendeleti szintű szabályozás szerint a munkáltatónak a munkába járás költségeit kizárólag helyközi (távolsági) viszonylatban kell megtérítenie, legalább a jegy árának 86 százalékában, havonta maximum 30 ezer forint értékben, amit évenként az infláció mértékével enged növelni a jogszabály. Az új variációban a helyi (közigazgatási határon belüli) jegy- és bérletárak 86 százalékát is ki kellene fizetnie a munkavállaló részére, s közben eltörlik a 30 ezer forintos felső korlátot is. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára elmondta, munkavállalónként évente 100 ezer forint pluszköltséget jelent az intézkedés. Már ha a közlekedési cégek nem kapnak vérszemet, és nem kezdenek áremelésbe, mondván, úgyis a munkaadók fizetnek.

A főtitkár hozzátette, csak a törvényjavaslat benyújtása után, de a kormányzat képviselői végül fogadták a munkaadói szervezeteket, amelyek a találkozón elmondták, hogy milyen hatása lehet egy „ennyire méltatlan, ésszerűtlen javaslatnak”, továbbá egyértelművé tették, hogy ebben a kérdésben nem tudnak engedni, s elvárják, hogy a jelenlegi szabályok maradjanak hatályban. – Amennyiben ez nem így történik, akkor a súlyos foglalkoztatáspolitikai következményekért csakis a jogszabály alkotói lesznek a felelősek –jelentette ki Dávid Ferenc.

A munkáltatók súlyos érveket vonultattak fel a megbeszélésen. Az egyik szerint, mivel az utazási költségtérítést csak a munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozó részére kell biztosítani, adódik a kényszerű lépés, hogy a foglalkoztatás a jövőben ne munkaviszony keretében történjen. De halálra van ítélve a cafeteriarendszer is, a kormányzat búcsút inthet az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya sikerének, a dolgozók pedig az egészség- és nyugdíj-biztosítási megtakarításoknak. A munkáltatók ugyanis reflexszerűen nyúlnak majd hozzá ezekhez a tételekhez. Illetve, ha a helyközi bérlet mellett a helyi jegy és bérlet árának nagy része is a munkáltatót terheli, akkor az egyiktől szabadulni fog, s bizonyára a távolsági utaztatás költségeit iktatja ki. Azaz az intézkedésnek azok a mobilis munkavállalók esnek majd áldozatául, akik vállalják, hogy hosszabb távon utaznak, csak azért, hogy dolgozhassanak. Ők a jövőben ülhetnek otthon a kistelepülésen, tartós munkanélküliként.

Dávid Ferenc úgy tapasztalta, a kormányzat részéről megértették a munkáltatók érveit, felmérték a tervezett intézkedés következményeit. Az sem kizárt, hogy módosul a jogszabály ezen része, még a törvényjavaslat elfogadása előtt.

Ugyanarról máshogy

– Egységes menetrend, jegy- és bérletrendszer, valamint egységes szolgáltatási és minőségbiztosítási követelmények bevezetését tartalmazza az új személyszállítási törvényről szóló javaslat – mondta tegnapi parlamenti expozéjában Fónagy János, a javaslatot benyújtó fejlesztési tárca államtitkára az MTI beszámolója szerint. Szekeres Imrének, a szocialista párt politikusának megítélése szerint viszont az egységes jegyrendszerről nem szól a javaslat, ellenben megteremti a lehetőséget az utazási kedvezményrendszer drasztikus megnyirbálására, valamint arra is, hogy nyereséges vonalakat szervezzenek ki pályáztatás nélkül.

Ha nem módosul a törvény, nyár közepétől a foglalkoztatók fizetik majd minden dolgozó utazását
Ha nem módosul a törvény, nyár közepétől a foglalkoztatók fizetik majd minden dolgozó utazását
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.