BKV-buszbeszerzés: több kérdés, mint válasz
Nem Kocsis István vezérigazgató eredeti ötlete alapján szerez be új buszokat a BKV. A főpolgármesteri kabinet támogatta az elörgedett járműpark cseréjét, de - második körben tárgyalva az anyagot - ismét további egyeztetéseket javasolt az ezer új járműv tartós lízingjéről szóló koncepcióról.
A főváros megpróbálja rávenni a kormányt, hogy adjon pénzt a buszcserére, és megvizsgálja, felvehet-e újabb hitelt erre a célra az Európai Beruházási Banktól.
A főváros előszőr két hete tárgyalta Kocsis javaslatát, amely szerint ezer busz lízingelnének, a járművek cseréje háromszor ötéves ütemben történne meg, 60 milliárd forintba kerülne. A kétfordulós közbeszerzési eljáráson kiválasztott egyetlen nyertes december közepéig szállítaná le az ezer járművet, amelyek az ötéves futamidő lejárta után kerülnének a BKV tulajdonába. A vezérigazgató szerint a lízing költségeit a BKV megnövelt normatív - vagyis az államkasszából átutalt - támogatásából lehetne fedezni.
A főváros akkor visszadobta az anyagot, a lízing mellett további alternatívákat kérve, ma pedig a kabinet úgy döntött: a kérdést meg kell tárgyalnia a városüzemeltetési bizottságnak is.
Tovább halasztotta a döntést a kabinet Kocsis azon javaslatáról is, hogy holdingba szervezzék a BKV-t. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főváros elutasította a vezérigazgató eredeti elképzelését, amely szerint hat részvénytársasággá bontanák a céget, elsőként a HÉV-et külön részvénytársaságba szervezve.
A Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) gazdasági főpolgármester-helyettesek által vezetett munkacsoport Kocsis koncepciójáról azt állapította meg, hogy az abban megcélzott egyszeri, 1,2 milliárdos és évenkénti 4,7 milliárdos állandó megtakarításhoz felesleges a holdinggá szervezés.