Formai okokból elfogadhatatlannak minősítették a korábban pénznyerő automatákat üzemeltető panaszosok beadványát Strasbourgban. Az emberi jogi bíróság jelezte ugyanakkor, hogy az engedélyek átmeneti idő biztosítása nélkül történt visszavonásával okozott káruk megtérítése érdekében az érintettek magyar bírósághoz fordulhatnak, és az ilyen pert a strasbourgi fórum hatékony jogorvoslati lehetőségnek tekinti.

A visszautasítás oka különben az volt, hogy az Európai Unió Bírósága júniusban már foglalkozott ezzel az üggyel, miután a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárás keretében – egy konkrét per kapcsán – azt kérdezte, hogy a játékgépek üzemeltetési feltételeinek megváltoztatása sérti-e az uniós jogot. Egy 2012 októberében elfogadott törvénymódosítás ugyanis kimondta, hogy nyerőautomatákat már csak játékkaszinókban lehet felállítani. Így mindazon a vállalkozások, amelyek a berendezéseiket játéktermekben működtették, szinte egyik napról a másikra ellehetetlenültek.

Mindezzel kapcsolatban az európai bíróság megállapította, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás nem igazolt korlátozása állapítható meg, a játékterem-üzemeltetők jogosultak lehetnek az uniós jog megsértése miatt elszenvedett káruk megtérítésére. Azt azonban a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia – fogalmaztak –, hogy a kár közvetlen okozati összefüggésben áll-e a jogsértéssel.

Az Európai Unió Bírósága több konkrét észrevételt is tett, például felhívta a figyelmet arra, hogy az a rendelkezés, amely csak kaszinókban engedélyezi nyerőgépek üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás szabadságát sérti. Ugyanaz igaz akkor is, ha – ami korábban a nyerőgépek esetében szintén megtörtént – az adók drasztikus emelésével akadályoznak egyes vállalkozásokat.

Emlékeztettek arra is, hogy amennyiben a jogalkotó valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosító engedélyeket von vissza, köteles ésszerű kompenzációs rendszert kialakítani, illetve olyan átmeneti időszakok előírni, amely lehetővé teszi az érintettek számára az új helyzethez való alkalmazkodást. Érdekes egyébként, hogy az Alkotmánybíróság 2013 októberében született határozatában mindezzel összefüggésben egyetlen aggályt sem fogalmazott meg.

Részsikernek minősítette a strasbourgi döntést a több panaszost képviselő Karsai Dániel ügyvéd, mert megerősíti, hogy a jogalkotással okozott károk miatt a magyar államnak viselnie kell a felelősséget. Így bizonyos benne, hogy mindazok, akiknek az engedély visszavonása miatt jelentős veszteséget kellett elkönyvelniük, bizonyosan sikerrel fordulhatnak bíróságoz. Lehetne persze peren kívül kártalanítani is őket, de erre nem sok esélyt lát.

Arra a kérdésre, hogy mekkora összegre számíthatnak a károsultak, az ügyvéd kijelentette: itt egy pontosan dokumentált tevékenységről van szó, hiszen bizonyítható, hogy kinek mennyi gépe volt, mekkora bevételre tett szert, s az is, mennyit költöttek a szerveralapú üzemeltetésre való átállásra, amiből persze nem lett semmi. Karsai szerint mindezek alapján állapítható meg a konkrét kárigény, s nyilván meg kell határozni azt is, milyen időszakra vonatkozóan érdemes például elmaradt haszon címén követeléssel előállni.