Ennek hivatalos nyomai is láthatók már: a kormány honlapján fellelhető egy dokumentum, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – kötelezettségvállalóként Németh Lászlóné – az év utolsó előtti napján szerződést kötött a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, hogy a Berlington Hungary Kft. és négy társa, a Lixus Szerencsejátékszervező Kft., a Lixus Invest Kft., a Lixus Projekt Kft. és a Megapolis Terminal Kft. által a Fővárosi Törvényszéken indított perben a jogi képviseletet ellássa. (Az Opten adatai szerint e cégekben rendre a Berlington Hungary a tulajdonos.)

A vendéglátóhelyekről már eltűntek a nyerőgépek

A Nagy és Trócsányi szerződése bruttó 174 millió forintról szól – ezt keretösszegként határozták meg. Schreiber István, a korábban elsősorban a pénznyerő automatákat üzemeltető cégeket tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a nyerőgéppiac drámaian gyors felszámolása miatt formálódó perek most kezdenek beérni.

Ismeretei szerint több kártérítési per előkészítése is hamarosan olyan szakaszba kerül, hogy már be lehet adni a keresetet a bíróságra. Ezek – fejtette ki – többmilliárdos ügyek lesznek. Ezek rendszerint két tételből tevődnek majd össze. Az akkor keletkezett kárt és az elmaradt hasznot szeretnék a működtetők viszontlátni. Az NFM-nél megtudtuk, hogy az öt felperes többi között elmaradt vagyoni előny, vagyoncsökkenés, játéktermek bezárása miatti költségekre hivatkozva követel eltérő nagyságú, 120 millió forinttól 3,6 milliárd forintig terjedő kártérítést.

Az összes kárigényt nyolcmilliárd forint tőke és annak kamataiban határozták meg. A kereset tavaly májusban érkezett meg a bíróságra, míg a magyar állam július végén értesült az ügyről. Azóta három tárgyalási nap volt, a legutóbbi december közepén. A pert az érintettek szeretnék a nyilvánosság mellőzésével végigvinni. Mint ismert, a nyerőgépipart két lépcsőben szinte teljesen felszámolta a kormány. Lassan két éve előbb drasztikusan, 125 ezer forintról 500 ezer forintra emelték a hagyományos kaszinókon kívül működő automaták havi játékadóját.

Ennek következtében a mintegy húszezer nyerőgépet számláló hazai automataállomány negyedére olvadt. Ezt követően nem sokkal a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János egy rendkívüli, hétfői kormányülés után azt jelentette be, hogy egyik hónapról a másikra megtiltják a gépek üzemeltetését. Azóta ilyen masinákkal Magyarországon kizárólag a három hagyományos kaszinóban lehet játszani.

Az ágazat szereplő teljes döbbenettel fogadták a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozó drákói szigort. A tőkeerősebb szereplők éppen arra készültek, hogy online rendszerbe bekötött gépeikkel erősítik piaci jelenlétüket. Ehhez fejlesztésekbe is kezdtek – mint kiderült: teljesen fölöslegesen. Alighanem ezeket a pénzeket és az e kaszinók beruházásainak költségeit szeretnék viszontlátni a most pert indító vállalkozások.

Nyertek is, vesztettek is

A Nagy és Trócsányi iroda nem ismeretlen a magyar állam által folytatott jogi eljárásokban. Annak idején ők vitték végig az állam oldalán a csődbe ment Postabank egykori könyvvizsgálói ellen indított 150 milliárd forintos kártérítési pert is, de azt végül elveszítették. Ők képviselték az első Orbán-kormányt a 4-es metró ügyében a fővárosi önkormányzattal szemben. Ennek a pernek az előzménye az volt, hogy az 1998-as választások előtt a Horn-kormány szerződést írt alá a fővárossal a földalatti első szakaszának finanszírozásáról, ám ezt a kontraktust Járai Zsigmond az Orbán-kormány pénzügyminisztereként felbontotta. Budapest vezetése ezek után 26,5 milliárd forintot követelt a magyar államtól, de vesztett. Az irodaalapító Trócsányi László most párizsi nagykövetként szolgál.