Diplomáciailag elég erős üzenet – kommentálta Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács (ET) főtitkárának az alaptörvény negyedik módosítása zárószavazásának elhalasztására vonatkozó kérését Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Három magyar jogvédő szervezet (a Helsinki Bizottság mellett az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért) egy hete fordult nemzetközi fórumokhoz, de azt maguk sem tudják, hogy az ET elnökének a magyar miniszterelnök-helyetteshez címzett szerdai levelében van-e valamilyen szerepük.

Az alaptörvény díszkiadása a Parlament épületében, állandóan frissíteni kellene, mert már negyedszer módosítják

A demokrácia és a jogállamiság újabb súlyos sérelmét jelenti, hogy a parlament a jövő héten várhatóan elfogadja az alaptörvény negyedik módosítását – állítják civil jogvédők. Tóth Balázs leszögezte: azzal, hogy az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályokat emelnek alaptörvényi rangra, a parlament feletti alkotmányos kontrollt számolják föl. Szerinte nem kevésbé aggályos, hogy az Országgyűlés visszamenőleg érvényteleníti több mint húsz év alkotmánybírósági határozatait, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindenkire – így a törvényhozásra is – kötelező döntéseket dobnak a kukába, ami ugyancsak a hatalommegosztás elvének felrúgását jelenti.

A jogállamiság követelményeinek következetes semmibevétele miatt persze nem indulhat uniós kötelezettségszegési eljárás, az előterjesztés több pontjának viszont később lehetnek következményei – véli Tóth Balázs. Ilyen a hallgatói szerződések ügye, amely egy alapvető közösségi vívmányt, a munkaerő szabad áramlásának elvét sérti. Az egyházzá nyilvánítás szabályai ugyanakkor az emberi jogok európai egyezményével ellentétesek. Hasonló a helyzet a választási kampány korlátozásával is: hiába emelik be az alaptörvénybe, hogy a kereskedelmi médiumokban nem lehet majd fizetett politikai hirdetéseket közzétenni, mert az egyezmény szerint ez a sajtó- és véleményszabadság korlátozását jelenti. A hajléktalanság kriminalizálása kapcsán az eredmény ugyanaz lehet: az európai emberi jogi bíróság előtt aligha állna meg egy olyan büntetés, amelyet kizárólag azért szabtak ki, mert valaki kényszerűen közterületen él.

A három jogvédő szervezet mindezekről tájékoztatta Viviane Reding alapjogi EU-biztost és Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy saját eszközeikkel lépjenek fel az uniós alapszerződésből, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményekből fakadó jogok magyarországi érvényesülése érdekében. Tóth Balázs arra a felvetésünkre, hogy mire számítanak, kijelentette: természetesen nincsenek illúziói.

Az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság sem tehet többet, mint hogy felhívja a figyelmet, ha valahol az emberi jogi egyezményben rögzített alapjogok sérelmét tapasztalja. Bár korábban előfordult – emlékeztetett a jogvédő –, hogy a testület például az igazságszolgáltatással vagy a médiaszabályozással kapcsolatban tett észrevételeinek egy részét a magyar kormány elfogadta.

A rendszerszintű problémákat azonban nemzetközi szervezetek semmiképpen nem orvosolhatják, és az unió nem is erre jött létre – hangsúlyozza Tóth Balázs. De az emberi jogi bíróság sem kínál megoldást sok mindenre, hiszen az indokolás nélkül menesztett köztisztviselőknek – az érintettek töredéke fordult oda – is csak kártérítést ítélhetett meg, állásuk viszont azóta sincs. A hajléktalanok viszont kiszolgáltatottságuk miatt a gyakorlatban jó eséllyel el sem jutnának addig, s az sem vigasztalna senkit, ha a kampányszabályok miatt a választás után három évvel később elmarasztalnák a magyar államot.

A diplomáciai nyomásgyakorlás persze jól jöhet, és a civilek éppen ahhoz biztosítottak szakmai muníciót az illetékes nemzetközi szervezetek számára, hogy a magyarországi eseményeket elemezni tudják – mondta a jogvédő. A külföldről érkező jelzések – mint amilyen most az ET főtitkárának kérése is – azonban legfeljebb szükséges, de semmiképpen nem elégséges feltételei a jogállamiság helyreállításának – fogalmazott. Tóth Balázs állítja: a demokrácia, az alkotmányosság feltételeit csak a magyar választók teremthetik meg.

Autoriter hatalomfelfogás

Az egyik lehetséges alkotmányfelfogás szerint ha egy politikai párt megfelelően nagy többséggel rendelkezik a parlamentben, vagyis elég ereje van az alkotmányozáshoz, azt tehet, amit csak akar – mondta az alaptörvény újabb módosításával kapcsolatos kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. A másik megközelítés szerint – tette hozzá – a mindenkori többség legalább két tradicionális értéket elfogad: az egyik állam hatalmának korlátozhatósága, a másik bizonyos alapvető jogok feltétlen tisztelete.

E két modell között számos átmenet van, de Lövétei szerint nálunk most az első jellemzői figyelhetők meg, ami szerinte leginkább a volt szocialista államok – és más autoriter rezsimek – hatalomfelfogásához áll közel. Az egyik alapvető különbség azonban, hogy az államszocializmusban – bár nem igazán jogállami eszközökkel – biztosítani lehetett azt a megfelelő többséget, amelyre legitimációs alapként hivatkozhattak, és bármit az alkotmányba emelhettek – fogalmazott az alkotmányjogász.

Most viszont más a helyzet, mert a legitimációt az aktuális hatalom csak rendszeresen ismétlődő tisztességes választásokon szerezheti meg, és bár a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy legközelebb is meggyőző többséget szerezzen, erre hosszú távon biztosan nem lehet alapozni – állítja Lövétei. Szerinte egyébként az egyetlen esély arra, hogy a most tapasztalt közjogi ámokfutásnak véget vessenek, ha a választók majd valóban megálljt parancsolnak.

A történelemben persze más példák is elfordultak, így az 1959-es német alkotmány előkészítésében angol és amerikai szakértők is közreműködtek, akiknek az alaptörvény máig viseli a keze nyomát – emlékeztetett Lövétei. Igaz, hogy Németországban az ötvenes évekre közmegegyezés alakult ki arról, hogy az előző hatalom zsákutcába vitte az országot.

Nálunk viszont máig nincs egyetértés arról, elődeink miért a Donnál védték a hazát – mondta az alkotmányjogász. Bár a rendszerváltozás idején úgy tűnt, konszenzus van arról, hogy nyugati típusú demokráciában akarunk élni, annak is hamar vége szakadt, és mára végzetesen megosztottá vált az ország.

A Fidesznek tehát szerinte igaza van abban, hogy az elmúlt húsz évben rosszul mentek a dolgok, de erre aligha egy szocialisztikus modell bevezetése az adekvát válasz. És az sem – emelte ki –, hogy mindent az alaptörvénybe írnak; az mind kevésbé tekinthető alkotmánynak, mert egyre inkább sikerül egyszerű papírrá silányítani. Lövétei ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy az alkotmány csak szűkszavú gyűjteménye a társadalom alapvető működési szabályainak, de a realitásokat soha nem írhatja felül.