Minden budapesti kerület büszkén viseli címerét összes intézményén, hivatalos iratain. A kompozíciók egy része dermesztően túlzsúfolt, egy másik része heraldikai aranyszabályokat sért, egy harmadik halmaz mindezt együtt nyújtja.

Az íróknak, költőknek szentelt emlékév sok mindenre jó lehet: a mindenkori kormányzat kipipálhatja a kulturális naptárban a kötelező teendők között, sarkallhatja a szakmát, hogy frissítse fel az életmű fáradni látszó recepcióját, és a szélesebb közönséget is ösztönözheti arra, hogy élettel töltse fel a klasszikus pózba merevedő alkotót. De vajon eléri-e mindezeket egy-egy emlékév? József Attila, Örkény, Ottlik vagy Gárdonyi népszerűbb, olvasottabb és élőbb lesz-e a programsorozat végeztével, vagy minden visszatér a megszokott kerékvágásba, a kötelező irodalom sivár hétköznapjai közé? Ennek próbáltunk utánajárni.

Azt mondják Olaszországban, kétszer volt korábban ilyen mély politikai válság, mint most: 1978-ban, Aldo Moro elrablása és meggyilkolása idején, valamint 1992-ben, az első köztársaság összeomlásakor. Ámde, teszik rögtön hozzá, egyik esetben sem párosult ez olyan mély gazdasági krízissel, mint most. Szinte biztosra vehető, hogy nem tud olyan kormány alakulni, amely ki is tölti majd mandátuma öt évét – mondta helyzetértékelésében Stefano Bottoni jelenkortörténész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Bolognai Egyetem oktatója.

„A kulcsjátékosainkat is szerepeltetjük, de nem rakunk rájuk annyi terhet, mint amennyit szoktunk” – magyarázta az FTC–Győr női bajnoki rangadó előtt félórával Elek Gábor, a fővárosiak trénere, és hozzáfűzte: „Mivel szombaton sorsdöntő BL-meccset játszunk a Valceával, ráadásul a sérülések miatt a kispadunk is vészesen megrövidült, úgy gondolom helyesnek, ha azt a mérkőzést tekintjük fő feladatnak.”

A zsarnok helytartó kalapjától jogalapot, alapnormát senki se várjon: fej fölé szánt mélyütés a lényeg. Hermann Gessler magyar (kártyás) megfelelője készül az őt megszemélyesítő művet józan ésszel felérhetetlen magasságba tenni: valójában az éjsötét mélybe taszítani. A póznára feltett kalaphoz nem kell fej, elég az írás. 3 szög alkotja: úgymint a) az elvakult kisszerűség diktálta bosszú, b) a versenyképtelenség és a felkészületlenség, c) a szorongás kiváltotta, végső erőlködés.

A hannoveri CeBIT mindig is híres volt róla, hogy egy erősen alternatív (nagyon német, nagyon marketingszempontú és nagyon üzletközpontú) valóságot rajzol a látogató elé, de talán sosem volt még a valódi és a CeBIT valósága között ekkora különbség, mint az idén. A világ legnagyobb informatikai vásáraként emlegetett expó immár nem vásár, és nem is csak az informatikáról szól: találkozóhely a gazdaság és a politika nagy cápáinak, akik között egyre kevesebb hagyományos látogató lubickol az újdonságtengerben.

Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért parlamenti képviselője, mert véleménye szerint a Médiatanács viselkedése kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát a Klubrádió ügyében.

Keresd meg a királyi csendőrséget! Hány állat van szemben a sziklán? Ezt a feladványt kellett megfejtenie a marokkói Assában Bubics Mariannának (képünkön) és csapatának az idei Budapest–Bamako-ralin. Ám Marianna nem azért indult el harmadszor a magyar szervezésű afrikai autóversenyen, hogy ilyen válaszokat keressen. Hanem azért, mert árvaházat szeretne nyitni Szenegálban. S ha ő valamit elhatároz, azt meg is valósítja.

Február 5-én a Fidesz 225 és a KDNP 36 képviselője önálló (!) képviselői indítványként az alaptörvény (igen, kis a-val) újabb módosítását terjesztette be. A végső parlamenti szavazás az indítványról március 11–12-én várható. Ezzel nem az a fő probléma, hogy két éven belül negyedszer módosítják súlyos tartalmi ügyekben azt a dokumentumot, amely a politikai közösség egységét és stabilitását volna hivatott szolgálni; és még csak nem is az, hogy képviselői indítványként terjesztik elő, és ezzel megint kikerülik a társadalmi egyeztetések kötelmét. A valódi probléma az, hogy a közösség alapvető értékeit és morális alapvetéseit lefektetni hivatott dokumentum maga is egy mélységesen antidemokratikus, az állampolgári közösség részvételét kizáró folyamat során jött létre. Mivel ezáltal az alaptörvény minden legitimitást nélkülöz, nem is lehet képes betölteni eredeti funkcióját.

A Népszabadság megbízható forrásból úgy értesült, hogy az idén legfeljebb 95 ezren adták be a jelentkezési lapjukat valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ezzel folytatódik a továbbtanulásra jelentkezők számának tavaly kezdődött meredek zuhanása. 2011-ben még 141 ezren adták be a jelentkezési lapot, tavaly már csak 110 ezren. Az idei újabb, nagyjából 20 százalékos csökkenés összességében azt jelenti, hogy két év alatt közel 50 ezren maradtak távol a magyar felsőoktatástól. Értesüléseink szerint az újabb adat a minisztérium illetékeseit is meglepte. Ugyanakkor a jelentkezők számának drasztikus csökkenése lehet a végső csapás a felsőoktatási intézmények gazdálkodására.

Ma játsszák a labdarúgó Európa Liga nyolcaddöntőjének első mérkőzéseit.

A Colas–Közgép–Magyar Aszfalt konzorcium építheti a menet közben megdrágult M3-ast.

Buszok helyett szolgáltatást venne a Volán, hogy teljesítse a nyakába szakadt feladatot, így a BKV alvállalkozóként folytathatná eddigi tevékenységét, igaz, jelentősen csökkentett kapacitással. A cégnél fennmarad a sztrájkkészültség.

– Először ember vagyok, és csak utána nő –mondja Jagicza Patrícia (nagy képünkön), aki az utóbbi egy évben egész portrésorozatot készített magáról japán filccel. Csak éppen egyiken sem látszik az arca. A Kogart Galériában megrendezett kiállítás nem csak a női identitást próbálja megfejteni, az alkotások egy-egy személyes emléket és különböző alteregókat őriznek.