Az alaptörvény-módosításról szóló parlamenti szavazás elhalasztását kérte Navracsics Tibortól az Európa Tanács, amíg a jogszabály-tervezetet megvizsgálja a Velencei Bizottság – tudatta lapunkkal Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára, aki ma levelet küldött a magyar miniszterelnök-helyettesnek. Jagland azt is közölte, hasonló kéréssel fordult levélben Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez, és felkérte a Velencei Bizottságot, mielőbb vizsgálják meg a tervezetet.

Az ET-főtitkár telefonon azt is elárulta, súlyos aggodalmának adott hangot az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban, amikor hétfőn találkozott a magyar miniszterrel Strasbourgban. – Amikor a kormány olyan megoldásokat terjeszt be újra, amelyeket az alkotmánybíróság egyszer már megsemmisített, akkor a kormány azt a benyomást kelti, hogy hajlandó a kétharmados parlamenti hatalmát felhasználva felülbírálni az alkotmánybíróságot, ami veszélyezteti a fékek és egyensúlyok rendszerét – közölte lapunkkal Thorbjorn Jagland. Hozzátette: „az ügy azt az alapvető elvet érinti, hogy az Európa Tanács minden tagállamának fenn kell tartania a jogállamiságot, illetve hogy az alkotmánybíróságnak függetlennek is kell látszania, és azt nem bírálhatja felül a törvényhozás, vagy a végrehajtó hatalom”.

Az ET-főtitkára lapunknak nyilatkozva meglepetésének adott hangot, hogy a korábbi egyeztetések ellenére az Országos Bírói Hivatal elnökének mandátuma a törvény szerint még meghosszabbítható. – Világos megállapodásunk van erről a magyar kormánnyal, és adottnak vettem, hogy a Fidesz-frakció támogatását bírja az ügyben a kormány, de engem tájékoztattak arról, hogy ez a változtatás nem ment át – mondta az ET főtitkára. Navracsics Tibornak írt levelében erre is magyarázatot kér, a hétfői találkozón a kérdés nem merült fel.

Arra a kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy miután a magyar ügyek január végén viszonylag nyugvópontra érkeztek az ET és a magyar kormány között, ezzel a kormány visszaélt annyiban, hogy ismét napirendre kerül a magyar jogállamiság kérdése, Jagland úgy vélekedett, a korábban az igazságszolgáltatás-, és médiaügyekben a magyar kormánnyal kialkudott egyezséget külön kell választani a mostani, alaptörvény-módosítással kapcsolatos kérdéstől, ami új témákat vet fel.

Az Európai Bizottság tisztában van a benyújtott alaptörvény-módosítással, de mielőtt véleményt alkot róla, le kell zárulnia a végleges jogi szöveg szakértői elemzésének – mondta lapunk kérdésére Pia Ahrenkilde-Hansen, az EB szóvivője. – A bizottság bízik abban, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartják a korábbi vállalásaikat, és biztosítják, hogy a jogszabályok mind betűjükben, mind szellemükben megfelelnek az uniós jognak – közölte a bizottsági szóvivő.

Bizottsági források ugyanakkor emlékeztetnek, ahol nincs kompetenciája a bizottságnak, azaz nincs uniós szabályozás, ott nem tud érvényt szerezni esetleges aggályainak. Az alkotmánybíróságok hatáskörének átszervezésére például semmilyen ráhatása nincs Brüsszelnek, s a bíróságok szervezésének mikéntjéről szóló uniós előírásokat is csak a csatlakozás előtt tudják kikényszeríteni. A bírák nyugdíjaztatásának kérdésében is végül egy megkülönböztetést tiltó irányelvre hivatkozott az unió a kötelezettségszegési eljárás megindításakor, ami források szerint azt mutatja, a testület olykor kénytelen a konkrét tárgyhoz szorosan nem köthető jogszabályokat segítségül hívni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar ügyekben felelős két rapportőre is kiadott egy nyilatkozatot szerdán, melyben aggodalmukat fejezték ki a tervezett alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban. A svéd liberális Kerstin Lundgren, és a cseh konzervatív Jana Fischerová közleményben szögezték le: „Ez a módosítás több olyan intézkedést vezet be újra, amelyet alkotmányellenesnek nyilvánított az alkotmánybíróság, és amelyek a Velence Bizottság véleménye szerint ellentétesek az európai sztenderdekkel. Reméljük, hogy ezeket a módosításokat nem fogadja el a parlament jelenlegi formájukban.” A két jelentéstevő legutóbb a múlt héten járt Budapesten, ez már a harmadik útjuk volt. Jelentéstervezetüket áprilisban mutatják be, ez alapján szavaz majd a parlamenti közgyűlés arról, megfigyelés alá kell-e helyezni Magyarországot a demokrácia és a jogállamiság állapota miatt.

Csütörtökön az Európai Parlament foglalkozik Magyarországgal: az állampolgári jogokban illetékes bizottság előtt Rui Tavares képviselő bemutatja a magyar demokráciát és jogállamiságot vizsgáló jelentéssorozat negyedik elemét. A csütörtökön megvitatandó dokumentum kitér a kérdéses alaptörvény-módosításokra is. A jelentés szerint legalább két ponton aggodalomra ad okot az alkotmánybíróság tervezett szabályozása: egyrészt az, hogy az alkotmánybíróság nem tudna majd hivatkozni az alaptörvény elfogadása előtt meghozott döntésekre és azok indoklására, illetve hogy csak az alaptörvényben rögzített jogalkotási eljárási szabályokkal összefüggésben tenné lehetővé az alkotmánybíróság számára a tervezett alaptörvény-módosítások alkotmányosságának formális vizsgálatát. A jelentés megállapítja, hogy a módosítások miatt számos alapvető jog potenciálisan leszűkülhet, itt kiemeli a véleménynyilvánítás szabadságára, a hajléktalanokra, és a röghöz kötésre vonatkozó szabályozástervezetet.