A váci üzletember – akkori értékén körülbelül 3,5 millió forintot érő – autóját egy barátja vezette, benne annak családjával, közöttük több kisgyermekkel. Az esetről készült baleseti jegyzőkönyvek szerint a nyaralásra induló család előbb furcsa, égett szagot érzett menet közben, majd füstöt láttak beszivárogni az autó utasterébe. A kocsit vezető Késhegyi Zsolt leírása szerint a fékrendszer nem működött, végül kézifékkel állította meg az autót. Ekkorra már ömlött a füst a motortérből, a felnőttek – miután a hátsó ajtók sem nyíltak –az ablakon át mentették ki a gyermekeket. Mire a tűzoltók kiértek a helyszínre, a Volkswagen teljesen kiégett; a hét utasból hármat megfigyelésre kórházba vittek.

A jegyzőkönyv szerint az utasok saját anyagi kára jóval meghaladta az egymillió forintot, a kocsiban bennégtek ugyanis személyes tárgyaik, pénztárcájuk, mobiltelefonok, hordozható DVD-lejátszók, gyermekülések, navigációs és táblagépek. „Ezek a károk természetesen könnyen számolhatók, de azt nem kívánom senkinek, hogy álljon a lángoló autó mellett a gyermekei pedig a bezárt ajtó mögött bekötve legyenek a gyerekülésekben” – mondta lapunknak Késhegyi Zsolt. A családot ért trauma miatt az egyik gyermek azóta is pszichológusi kezelésre szorul.

A kiégett autót két, a német Volkswagen gyárból érkező típusspecifikus szakértő vizsgálta meg, majd több részdarabot el is vittek Wolfsburgba további vizsgálatra. Verner András és Késhegyi Zsolt ezt követően tételes kárigénnyel fordult a forgalmazó Porsche Hungariához. Harmincmilliós kártérítést jelöltek meg: az anyagi kár mellett a pszichés trauma miatti ellentételezést is elvártak. Verner lapunknak azt mondta: a forgalmazó cég három hónap múlva egy hónapi használatra egy csereautót biztosított nekik, de hosszú hónapokig érdemi válaszra sem méltatta őket.

Végül a német gyár által kiadott szakvéleményre hivatkozva – amelyben azt közlik: a tűz okát nem tudják megállapítani, ezért a felelősséget sem kívánják vállalni –azt tudatták velük, hogy a VW „nem vesz részt a kárrendezésben”. Hozzátették, hogy a fentiekre való tekintettel az „ügyfél-politikai okból rendelkezésre bocsátott kölcsönautó térítésmentes meghosszabbítása sem lehetséges”. Verner András azt mondja: elvi kérdés, hogy igazának érvényt szerezzen, ezért jogászhoz fordulnak, és perre mennek.

A Népszabadság megkereste az ügyben érdekelt Porsche Hungariát (PH) is, amely sietett leszögezni: az elmúlt tizenöt évben hasonló tűzeset nem történt ennél a modellnél, vagyis nincs szó típushibáról. Vérten Sándor kommunikációs igazgató elmondta: egy esetleges jogvitában először azt kellene tisztázni, hogy ki kivel áll jogviszonyban, és kinek milyen kára keletkezett, mert az autóval nem Verner András utazott, a kocsit nem a PH-tól, hanem egy vele szerződésben álló márkakereskedéstől vásárolták.

A gyár rendkívül alapos és emiatt szokatlanul elhúzódó vizsgálata szerintük azzal magyarázható, hogy a gépkocsi kár előtti értékének közel tízszeresét (harmincmilliót) jelöltek meg kárigényként. A Porsche Hungáriánál hangsúlyozták: továbbra is arra törekszenek, hogy „az eset tényszerű körülményeit reálisan értékelve, méltányos egyeztetés keretei között az ügyféllel mindenki számára megnyugtató megegyezéssel zárjuk le az esetet”. Ez egyelőre nem történt meg. Úgy tudni, hogy az ügyben a sértetti oldal nemcsak az autós jogvédő, hanem fogyasztóvédelmi szervezetekhez is fordulni kíván, elsősorban azért, hogy egyértelművé váljon: hasonló esetben milyen jogok és lehetőségek illetik meg a tulajdonost.

A kiégett Sharan