Amikor Robert Redford filmjében a menő New York-i magazin főszerkesztője felhívja a „suttogóként” emlegetett Montana állambeli cowboyt, hogy megkérje, szelídítse meg lánya problémás paripáját, a cserzett bőrű, acélos tekintetű főszereplő-rendező így válaszol: „Én az emberekkel gondban lévő lovakon segítek.” Az idézet valamelyest leegyszerűsíti ugyan a természetes lóidomítás definícióját, mégis jól körülírja a felsőörsi „suttogó”, Csontó Zoltán foglalkozását. A negyvenhét éves oktató – az állatok ösztönös viselkedésére építve – igyekszik átformálni az emberek és hátasaik kapcsolatát uraló, eleve elrendelt „ragadozó és prédája” szereposztást.

Közép-Európában szemmel láthatóan vesztésre áll a nyílt társadalom, mélyül az értékválság, a nacionalizmus és a populizmus ebben a közegben jól megfér egymás mellett, erősíti is egymást. Sok politikus jó öreg előítéletek és a makacsul tovább élő elavult vagy hamis mítoszok felmelegítésével igyekszik a megélhetési gondokkal szembesülő gyalogpolgárok figyelmét elterelni. A kis diktátorok keresve sem találnak jobb helyzetet, mint amikor társadalmi méretben a veszélyeztetettség és az emiatti állandó félelem érzetét kelthetik. A politika mint a kábítás eszköze és a politikus, a butító, régóta ismeri ezeket a fortélyokat. A tisztességes ember pedig látszólag védtelen a manipulációkkal szemben, mert a nagy zsivajban csaknem teljesen elvész az intellektuális hang és a szuverén értékítélet.

Hol is érezné magát legjobban a hon csüggedt polgára az óév utolsó előtti napján, ha nem egy kórteremben? Híres és nagybeteg páciensek között, saját, kipukkadt illúzióit nyalogatva? Az előszilveszteri hangulatot meglovagolva a Litera tizedik születésnapján arra tett kísérletet, hogy feltérképezze az ország mentális állapotát.

Ha nem volt teljes a Dózsa-sorozat a minap bezárt pestlőrinci emlékkiállításon, most valamennyi jelen van a debreceni Modemben. Sor- és logikai rendben Kondor Béla diplomamunkájának és korai főművének valamennyi lapja, akárcsak az A Tanácsköztársaság emlékére cikluséi, és – ezt aztán sosem lehetett együtt látni – a Felszabadulásunk 15. évfordulójára készült öt rézkarc.

Hetedszer állnak rajthoz saját fejlesztésű versenyautójukkal magyar egyetemisták az egyre erősebb világsorozatban.

Nem Magyarország orosz gáztarifája a legmagasabb Európában – derült ki abból az interjúból, melyet Szergej Komljev, a Gazprom exportcégének szerződésekért és árakért felelős vezetője adott lapunknak. Az orosz állami gázvállalat áll a két év múlva lejáró gázszerződésünk megújítását célzó tárgyalások elébe.

Kétszázötven újdonság, ennyit terveznek az autógyártók 2013-ra, tehát nagyjából minden munkanapra jut egy európai premier. Igaz, ezekben már a kisebb ráncfelvarrások is benne vannak, viszont nem számoltuk a kínai, indiai, észak-amerikai és brazil újdonságokat, amelyeket nem forgalmaznak majd az európai piacon. Ezekből is lesz kétszáz.

Nemrég röppent fel a hír, amely szerint Császár Gábor, a Veszprém irányítója a PSG kézilabdacsapatához szerződik. Az információt egyik fél sem cáfolta, ám a játékos és a bakonyi klub leszögezte: egyelőre nincs megegyezés az átigazolásról.

1989 után Magyarországon újraéledtek az 1945 előtti magyar társadalom fóbiái, elfojtásai, félelmei. Egy ideig folyt a küzdelem modernizmus és nyitottság (egyfajta westernizáció), valamint a hagyományos nemzeti radikalizmus különböző változatai között. A 2000-es évek második felében a ’89-es rendszer támogatottsága lényegében drámaian visszaesett, s ebben a helyzetben a nemzeti populizmus modernebb és radikális változatai, szinte komoly vetélytársak nélkül, törtek elő. Bár Magyarország nem az első rendszerváltó ország volt, ahol ilyen mozgalmak kormányt alakíthattak (az úttörő itt Lengyelország volt), de itteni támogatottságuk, választói hátterük valamennyi más rendszerváltó országhoz képest szélesebb és ideológiailag, függetlenül az esetleg változó átrendeződéstől a pártok között, talán a következő években is az maradhat.

Az Oroszországból származó gáz a kelet-európai államok közül Magyarországon a legolcsóbb, megawattóránként 30 euró – derül ki az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok 2012 első félévi gázimportáráról készített becsléséből. Az orosz gáz e szerint Bulgária és Szlovénia számára a legdrágább (harmadával több, mint a magyar), alig valamivel olcsóbb a letteknek és a cseheknek, s nálunk tizeddel többet fizetnek az észtek, litvánok, görögök, románok, olaszok, de még a fő orosz gázimportvezetéknek otthont adó Szlovákia is hajszállal felettünk jár. Számos állam – így például Francia ország, Németország, az Egyesült Királyság vagy Lengyelország – feltehetőleg szerényebb orosz gázimportárát az anyag nem közli.

Elad mindent és mindenkit, még családjának tagjai sem kivételek ez alól. Csakis a haszon érdekli, persze kegyetlen idők járnak, mindent pénzzé kell tenni, mert ki tudja, mit hoz a holnap, élni meg muszáj, mindezt senki nem tudja jobban a harmincéves háború markotányosnőjénél, Kurázsi mamánál.

A műszaki egyetemen, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerez diplomát. Több mint négyszáz reklámfilmet rendezett. Nevéhez fűződik a Bánk bán operafilm, de számos opera- és színházi rendezést jegyez. Kinevezését megelőzően több évig a Művészetek Palotája operaszerkesztőjeként tevékenykedett. 2005-től a Müpa művészeti tanácsadója és 2011-től vezérigazgatója.

Megáll a busz az isten háta mögötti szanatóriumánál, és leszáll a Berlinből érkezett doktornő (Nina Hoss). Érkezését az ablakból az igazgató és a kisváros Stasi-tisztje figyeli. A kollegina rosszul mérte fel lehetőségeit, s kivándorló útlevelet kért, hogy összeházasodhasson nyugatnémet vőlegényével. A kérést elutasították, s a berlini gyermekklinikáról büntetésből áthelyezték egy rosszul felszerelt vidéki kórházba. A nő érkezése után elzárkózik új környezetétől, kerül minden olyan helyzetet, ahol beszélnie vagy hallgatnia kellene. A Stasi így is folyamatosan zaklatja.

Főműve, a Psyché trilógia után két másik fontos játékfilmje is megjelent most DVD-n Bódy Gábornak, a magyar filmnyelv egyik legnagyobb megújítójának. Az 1985-ben elhunyt művész 1975-ben mutatta be első önálló nagyjátékfilmjét (főiskolai vizsgamunkáját), az Amerikai anzixot, amely csakhamar első filmes nagydíjat kapott a mannheimi fesztiválon, itthon pedig a kritikusok elismerését vívta ki. Ezzel együtt közös kiadványban vehetjük kézbe az utolsó nagyfilmjét, a kor viszonyait, egyebek mellett underground popzenéjét is bemutató Kutya éji dalát (1983) tartalmazó lemezt. A DVD-csomagot a MaNDA Filmarchívuma és a Műcsarnok közösen adja közre a Balázs Béla Stúdió filmjeit tartalmazó sorozatában.

Közép-Európa áll jövőre a magyar külpolitika fókuszába, miután Magyarország januárban fél évre átveszi a 18 országot tömörítő Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöki tisztét, a nyártól pedig egy éven át a visegrádi négyek (V4) elnöke lesz. Németh Zsolt külügyi államtitkár korábban készségesen elismerte, hogy Közép-Európa definíciójára több válasz is lehetséges, de Budapest annak a híve, hogy a fogalom minél nagyobb országcsoportot foglaljon magában. „Szomszédainkat, azok szomszédait és azokat, akikkel történelmi sorsközösség köt össze” – sorolta a fideszes politikus a Külügyi Intézet egy novemberi konferenciáján, Albániára és a Baltikumra is utalva.