Magyarország jelenlegi oroszimport-szerződése 1996-tól 2015-ig van érvényben, az alkalmazott árképlet titkos. Ennek megfelelően a becslések rendkívül széles tartományban szórnak. Hallhattunk ezer köbméterre vetítve 500 dollárnál magasabb tippet is. Ehhez képest a Gazprom az európai államokra vonatkozólag ezer köbméterenként 381 dolláros átlagárat hozott nyilvánosságra. Ha átszámoljuk a Magyarországra vonatkozó uniós euró/megawattóra adatot dollár/ezer köbméterre, hazánk tekintetében nagyjából az európai átlagként közölt szám jön ki.

Nem nyilvános a hosszú távú szerződések újrakötési folyamata sem. Lengyelország, amely nemrég állapodott meg a Gazprommal, a korábbiakhoz képest állítólag tízszázalékos kedvezményt ért el. Egyes államok – mint például Ukrajna vagy Németország – rendszeresen nyilvánosságra hozzák saját orosz gázimportárukat. Hogy a helyzet mekkora feszültségeket gerjeszt, jelzi, hogy a Reuters minapi értesülését, amely szerint a Gazprom januártól tíz százalékkal csökkenti uniós tarifáit, Moszkva dörgedelmes nyilatkozatban utasította el, ám ebben nem a konkrét számokat cáfolták, csupán azt a – valóban szerencsétlen – értelmezést, hogy a Gazprom ilyenkor bármiről is döntene, hisz az árakat automatikus képletek határozzák meg.

A háztartásokra, a lakossági tarifákra ugyanakkor mindennek legfeljebb közvetve lehet csak hatása. Az európai tőzsdei gázárak egy ideje alacsonyabbak – jelenleg ötödével – a magyar importárnál. A magyar kabinet már korábban reagált a piaci árak mélyrepülésére, és míg korábban a lakossági tarifa alapja az orosz gázimportár volt, az elmúlt évek során egyre inkább az osztrák gáztőzsde vált irányadóvá.