Az akciótervről nem lehet nem értesülni: hamarosan ugyanis minden magyar állampolgár levelet kap róla. Emellett óriásplakátokon és buszok oldalán is népszerűsítik az elképzeléseket. „Szeretem a munkám!” – áll a plakátokon, melyeken többek között egy kismama is látható nagy hassal, ahogy a munkahelyén épp telefonál. Csakhogy a kismamák, kisgyerekes anyák egyelőre nem a munkahelyük megmentését, hanem éppen ellenkezőleg, annak elvesztését megkönnyítő szabályokkal szembesülnek.

Egy hónapja, július elsejével lépett ugyanis életbe az új munka törvénykönyve, amely számos negatív változást hozott a kisgyerekes nők életébe. Eddig a gyerek hároméves koráig úgynevezett felmondási védelmet élveztek az anyák, ezután a védelem csak addig jár nekik, amíg vissza nem térnek dolgozni. Vagyis ha valaki úgy dönt, hogy a gyermeke kétéves korában újra felveszi munkát, ezzel rögtön elbocsáthatóvá is válik.

– Tíz kisgyerekes anyából kilencet nem akar visszavenni a munkáltatója. Sajnos ez a valóság. Ez volt a régi munka törvénykönyve idején és van most is – mondja Farkas Zsuzsanna munkajogász, aki önkéntesként is segíti a munkába visszatérni igyekvő anyákat. A különbség magyarázata szerinte az, hogy korábban úgynevezett állásidőt kellett fizetni a cégeknek, vagyis ha nem tudtak vagy nem akartak munkát adni a visszatérő nőnek, az alapbérét akkor is fizetniük kellett a gyerek hároméves koráig.

Ez jelentős költséget jelentett a munkaadóknak, amitől július elsejével megszabadultak. Nem meglepő tehát, hogy jó néhány cég a kivárásra játszott, hogy július elseje után bocsáthassa el a visszatérni vágyó kisgyerekes munkavállalókat. – Még nagy, multinacionális cégről is tudok, ahol kimondták, hogy csak július elseje után intézik ezeket az ügyeket. Az esetek nagy részében arra hivatkoznak, hogy a gazdasági válság miatt átszervezték a céget, és már nincs szükség a korábbi munkatársakra – teszi hozzá Farkas Zsuzsanna.

De nem ez az egyetlen változás: megszűnt a gyes lejártát követő 30 napos felmondási védelem és a terhesség ténye is csak akkor jelent védelmet, ha a munkáltató erről bizonyíthatóan tudott. (Eddig elég volt az is, ha a gyerek már megfogant, de a kismama esetleg még nem jelentette be főnökeinek a terhességet.)

– Az anyák hetven százaléka a gyed lejárta után szeretne visszamenni dolgozni, vagyis a gyerek kétéves korában. A 30 napos védelem megszüntetése azoknak jelent nehézséget, akik három évig otthon maradtak a gyerekükkel. Nekik volt segítség ez az egy hónap védelem a gyerek bölcsődébe, óvodába szoktatására, a munkahelyre való visszaszokásra – mondja a munkajogász.

Az akcióterv vonatkozó része, vagyis, hogy a gyesről és gyedről visszatérők után két évig nem kell járulékot fizetni, a szakember szerint számos kérdést vet fel. – Egyrészt adja magát a kérdés, hogy miből fogják ezt finanszírozni, másrészt felmerül, hogy mi ebben az újdonság. Eddig is voltak járulékkedvezmények, a Start Extra vagy a Start Bónusz kártyák például, de sajnos az alapproblémát nem tudták velük orvosolni – hangsúlyozza.

A fő gond ugyanis tapasztalatai szerint nem a járulékokkal van, hanem azzal, hogy a munkáltatók számára a kisgyerekes anyák olyan problémát jelentenek, amellyel nem tudnak mit kezdeni. – A bölcsődékben, óvodákban hosszú őszi, téli, tavaszi és nyári szünetek vannak, a gyerekeket fél ötkor el kell hozni, és néha meg is betegszenek. Vagyis egy kisgyerekes anya nem olyan hasznos, mint az a munkavállaló, akit gond nélkül lehet túlóráztatni. Ez a cégek baja ezekkel a nőkkel, amin a járulékterhek változtatása nem sokat segít – állítja. Farkas Zsuzsanna szerint a megoldás az lenne, ha a részmunkaidő, a távmunka és a más rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését ösztönöznék államilag, mert ezeket a cégek maguktól nem fogják bevezetni. Pedig azoknak a nőknek, akik kisgyereket nevelnek és dolgozni is akarnak, a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnék a megoldást.

Így azonban – az új munkajogi szabályok miatt is – egyre több nő szorul ki a munkaerőpiacról, mert gyereket vállalt. A rendszer ebben a formában a jogász szerint arra ösztönzi őket, hogy maradjanak otthon a lehető legtovább, a gyerekük hároméves koráig, aztán esetleg szüljenek még, hiszen három gyerekkel már komoly kedvezmények járnak. – Olyan ez, mint amikor 1967-ben bevezették a hároméves gyest. A munkanélküliség elfedésére jó volt, a problémák megoldására nem – összegez.

Optimista plakát