„Nem kell lövöldözni még hobbiból sem, be kellene tiltani az ilyen klubokat.”

„Ezért klassz a lövészklub, mert ott lehet jókat lövöldözni nagy puskákkal!”

„Lövészklubot minden kis faluba! Legyen sok puska mindenütt! Lesz egyszer egy jó cél is!” 

„Nem értem, hogy egy olyan fiú, akiről tudta a környezete, hogy súlyos pszichés problémákkal küzd, hogy kaphatott engedélyt arra, hogy lövöldözzön.”

Ezek internetes kommentek az április 17-i soproni kettős gyilkosságról szóló cikkekhez. Az Anger-réti lőtéren a lövészegylet 53 éves vezetőjét és egy 43 éves férfit öltek meg több lövéssel. A tettesek – három 19 éves fiú –több tízezer forintot és három fegyvert, valamint lőszereket rabolt. A gyanú szerint a fegyverekkel további bűncselekményeket akartak elkövetni.

A három fiú kora este ért a lőtérre, egyikük kint maradt egy autóban őrködni. Az egyik fiú a lövészklub tagja volt, ismerte a vezetőt, engedély kért tőle, hogy lőhessenek, majd a fegyvereket a férfi ellen fordították. A másik áldozat akkor érkezett a klubba, amikor a tettesek a holttestet akarták elrejteni. Vele is végeztek.

Pécsi ámokfutó: csak a fegyverek érdekelték

FOTÓ: MÓRICZ SIMON

Nem ez az első eset, hogy egy kegyetlen gyilkosság lövészegyletre irányítja a figyelmet. 2009 novemberében a Pécsi Tudományegyetem gyógyszerészhallgatója, Gere Ákos az egyik órán lövöldözni kezdett. Megölte egyik diáktársát, a 19 éves D. Miklóst, súlyosan megsebesített egy másik hallgatót, az oktatót és egy takarítónőt. Két sérült maradandó károsodást szenvedett. A tettes ezután feladta magát.

Idén a Pécsi Törvényszék első fokon életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a depressziós panaszokkal pszichiáternél is megforduló férfi szinte kizárólag a fegyverek iránt érdeklődött. 2007-ben belépett egy lövészklubba, egy évvel később engedéllyel sportpisztolyt vásárolt. Apja – mint vallomásában elmondta – ellenezte a fegyvertartást és a lövészklubba járást, de a fiú ragaszkodott hozzá.

2010 februárjában a rendőrség őrizetbe vett egy 22 éves budapesti egyetemistát, aki a gyanú szerint huszonkét ember meggyilkolását tervezte saját egyetemén vagy egy bevásárlóközpontban. A lakásán tartott házkutatás során egy 9 milliméteres, sportlövői engedéllyel tartott Parabellum mellett egy gázpisztolyt is találtak, amelyre szintén volt engedélye. (Közel két év börtön után, ősz óta szabadlábon védekezik, és folytatja egyetemi tanulmányait.)

A Magyar Sportlövész Szövetség visegrádi klubjának minősített lövésze volt az a román állampolgárságú férfi, aki 2011 végén megölte volt élettársát és annak új barátját a Pécs melletti Romonyán. A férfi engedéllyel tartott önvédelmi, sportlövészetre használt pisztolyával lőtte le a párt.

A kormánypártok eltörölték a fegyvertartás szigorítását

A pécsi eset miatt döntött úgy a Bajnai-kormány 2010 márciusában, hogy sportlövészet céljából lőfegyvert és lőszert csak az a sportoló tarthat, aki legalább három éve tagja sportlövő-egyesületnek, és magas szintű eredményt ért el a minősítő vizsgán.

A szigorítás ellen tiltakoztak a sportág olimpiai bajnokai és a Magyar Sportlövők Szövetsége. Azt mondták, hogy az elsősorban tagdíjakból élő sportág ellehetetlenül, mert a sportolók tömegesen lépnek majd ki a klubokból.

A Fegyverlabor.com beszámolója szerint a szövetség idén februárban a Belügyminiszérium kérésére ismét javaslatokat küldött a tárcának a fegyvertartás szabályozásának megváltoztatására. Ebben a hároméves egyesületi tagság követelményének eltörlését kérték. „A sajnálatos pécsi lövöldözés kapcsán hozott szigorítások az egész sportlövő-társadalmat sújtották. A pécsi lövöldözéshez hasonló irracionális tettek esetében az eszköz jellege lényegtelen. A sportlőfegyvertartás szabályainak látszólagos szigorítása nem előz meg hasonló mély társadalmi problémákban gyökerező eseteket” – írta Krzyzewsky Miklós, a szövetség elnöke.

A kormány egy hónappal később eltörölte a szigorítást, de a sportlövők másik kérése, a fegyvertartás pszichológiai vizsgálathoz kötése azóta sem valósult meg. (Csak a biztonságos használatához szükséges egészségi alkalmasságot kell igazolni.)

– A vadászokkal és a fegyverkereskedőkkel közösen kidolgozott tervezetünk része volt ez is, de úgy tűnik, hogy egyelőre megakadt a történet – magyarázza Krzyzewsky Miklós. Mindaz, ami eddig történt, szerinte csak apróbb módosítás volt, elsősorban a vadásztársadalom nyomására.

Egyet se lehessen lőni pszichológiai engedély nélkül?

Az elnök szerint már csak azért is jó lenne a fegyvertartás pszichológiai vizsgálathoz kötése, mert ezzel róluk, sportlövőkről vennék le a felelősséget. – Nem hiszem, hogy egy lövészklub vezetőjének tudnia kell eldönteni, hogy az a srác, aki jelentkezik nála, hogy lőni szeretne, alkalmas-e pszichésen arra, hogy fegyvert adjanak a kezébe – mondja. Hozzáteszi: a soproni tragédiát a fegyvertartás pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kötése sem tudta volna megelőzni, hiszen a fiúk nem saját fegyverükkel öltek.

Fegyvertartási engedélyt az kaphat, akinek már van valamilyen fegyverhasználati készsége, amihez pedig lőni kell. Krzyzewsky Miklós azonban azt is elképzelhetőnek tartja az utóbbi időben történt események miatt, hogy olyan szigorú szabályozás szülessen, amely szerint egyet sem lehet lőni pszichológiai engedély nélkül.

Elmondása szerint Magyarországon körülbelül ötezer-ötezerötszáz versenyengedély van kiadva, de kétszer ennyien szoktak rendszeresen lőni valahol. Ők azok, akik havonta egyszer fogják magukat, és lemennek egy klubba, ahol nem a saját fegyverükkel lőnek.

– Ne a ritka tragédiákból induljunk ki, a sportlövészet fegyelemre, önfegyelemre, pontosságra tanít, hasznos nevelési eszköz tud lenni. Azok a 12-14 éves gyerekek, akik már lemaradtak más sportágak űzéséről, elkezdhetik a lövészetet – mondja az elnök arra a felvetésre, hogy miért kell az amatőröknek is lövési lehetőséget adni. Hozzáteszi: belőlük lesz a sportág utánpótlása.

Arra a kérdésre, hogy erőszakosabb, agresszívebb emberek-e a sportlövők, mint mások, Krzyzewsky Miklós sokáig nemmel válaszolt volna. Most azonban, mint mondja, elkezdett kételkedni ebben. – Sajnos a tragédiák kapcsán született cikkek is azt sugallják, s én is elképzelhetőnek tartom, hogy vannak, akik azért jelentkeznek egy lövészklubba, mert van valamilyen erőszakos hajlamuk – fűzi hozzá.

A fegyver birtoklása bűnbe sodorhat?

Ahogy a sportlövők, a vadászok is viszonylag gyakori szereplői a bűnügyi híreknek. Márciusban egy orvvadász, a 36 éves P. Márió a szántóföldön, Magyarlukafa közelében ölt meg két vadászt, amikor azok leleplezték. Januárban Veszprém megyében egy férfi átadta 18 éves fiának az egyik vadászfegyverét, annak ellenére, hogy a gyereknek nem volt engedélye. Ezután egyedül hagyta a fiút a magaslesen, ahol az lelőtte magát. Amíg az apa élettársa az országútnál várta a mentőket, a férfi öngyilkosságot követett el. Tavaly novemberben Kazincbarcikán egy 44 éves férfi vadászfegyverével közvetlen közelről lelőtte egyik ismerősét, majd maga ellen fordította a puskát, és ő is meghalt.

A vadászok esetében azonban még annyira sem merült fel tevékenységük megkérdőjelezése vagy szigorítása, mint a sportlövőknél. Ennek részben a hagyomány, részben pedig az az oka, hogy számottevő bevételt jelentenek: a Magyarországon érvényes körülbelül ötvenezer vadászengedély fele külföldieké.

– Senki sem véletlenül, hanem a hajlamainak megfelelően választ magának hobbit – mondja Bilkei Pál kriminálpszichológus, azt azonban nem jelentené ki, hogy a sportlövőkben vagy a vadászokban több agresszió lenne, mint az átlagemberben. – Ha a lövészetben a gyors reflexekre, a célzásra, az összpontosításra esik a hangsúly, akkor nincs gond – állítja. Szerinte nem az alkalmi, sportcélú fegyverhasználat, hanem a fegyverbirtoklás vágya az, ami figyelmet érdemel. Tapasztalatai szerint sokak számára a fegyvertulajdonosnak lenni annak a bizonyítéka, hogy erősebbek a többieknél, hogy felettük állnak, hogy nem szorulnak senkire, mert egyedül is meg tudják védeni magukat.

Bilkei Pál ellene van a fegyvertartásnak, mert szerinte a birtoklás bűnbe sodorhat.

– Tény, hogy kevesebb gyilkosság és öngyilkosság lenne, ha kevesebb embernek lenne lőfegyvere. Ezzel nem érdemes vitatkozni. Éppen ezért nemhogy lehetővé kell tenni az önvédelmi célú fegyvertartást, hanem ellenkezőleg, minél szigorúbb szabályokat kell hozni – állítja. A kriminálpszichológus szerint elsősorban a családon belüli tragédiák száma nőne a fegyvertartás szabályainak enyhítésével.

KITEKINTÉS: Pisztoly, puska, légfegyver

Nem csak Magyarországon kapcsolódnak tragédiák olyan fiatalokhoz, akiknek hobbijuk a lövészet. Németországban, ahol egyébként ötmillió versenyengedély van kiadva, az elmúlt években több megrázó eset is történt.

2002 áprilisában a 17 éves erfurti Robert Steinhauser betört egykori iskolájába, tizenhat embert agyonlőtt, majd öngyilkos lett. Az áldozatok között tizenhárom tanár, két diák és egy rendőr volt. A nyomozás során kiderült, hogy Robert Steinhauser régóta készült a mészárlásra. Előző nap több ismerősét figyelmeztette, hogy másnap ne menjenek iskolába. A zárkózott fiúnak egy komoly hobbija volt: a helyi Domblick lövészegyletben a legjobbak közé tartozott. Fiatal kora ellenére fegyvertartási engedéllyel is rendelkezett, amihez előzőleg erkölcsi bizonyítványt kapott a rendőrségtől. Két fegyvert tartott otthon, egy pisztolyt és egy gyorstüzelő puskát.

2009 márciusában a 17 éves Tim Kretschmer Winnendenben, szintén a volt iskolájában, kilenc tanulót és három tanárt lőtt le, majd menekülés közben megölt további három embert. Végül egy parkolóban körülzárták a rendőrök, ekkor öngyilkos lett. Tim Kretschmer apja egy lövészegyesület tagja volt, és rajongott a fegyverekért. A mészárlás után tizennégy legálisan tartott fegyvert foglaltak le a család lakásában. A fiú is szeretett lőni, apja megengedte neki, hogy játsszon a fegyverekkel. Saját légfegyvere is volt, ezzel korábban már lövöldözött diáktársaira.