A vadászok úgy tudják, a torkát vágta el áldozatának a gyilkos
Mint arról már írtunk, a 36 éves P. Márió pénteken követte el a döbbenetes bűncselekményt. A férfi épp két, orvul lelőtt szarvast darabolt a szántóföldön, Magyarlukafa közelében, amikor arra gurult terepjárójával a somogyhárságyi vadásztársaság hivatásos vadásza, a 22 éves L. Zoltán s barátja, a 44 éves B. László.
A rendőrség eddig nem adott tájékoztatást arról, hogy pontosan mi történt, így a névtelenül megszólaló szigetvári, somogyhárságyi és mozsgói vadásztársak elmondására vagyunk utalva. Ők úgy tudják, hogy a lelepleződéstől pánikba eső P. Márió az autóból kiszálló, két szigetvári férfira egy pisztollyal azonnal rálőtt. B. Lászlót a mellkasán találta el, a menekülő L. Zoltánt pedig hátba lőtte. A vadőr tovább futott, s őt a rapsic egy ideig üldözte, aztán föladta, és visszafordult. Akkor a távolból észrevette, hogy B. László telefonál. Visszafutott hozzá, és késével elvágta a sebesült férfi nyakát.
A bestiális tett előtt B. László még leadta a legfontosabb információkat egy barátjának, s ez alapján egy órával később a kommandósok elfogták P. Máriót Szulimán község határában. Az életveszélyesen megsebesített vadőrt helikopterrel a pécsi egyetem traumatológiai klinikájára szállították. Vadásztársai elmondták, hogy állapota stabil, és komoly esély van arra, hogy felépüljön sérüléséből.
Az őrizetbe vett P. Márió letartóztatásáról vasárnap döntött a pécsi bíróság. A több emberen elkövetett emberölés kísérletével gyanúsított férfi és védője nem fellebbezett a végzés ellen. A gyanúsított ügyvédje a bíróságról távozva annyit mondott, hogy P. Márió elismeri a terhére rótt bűncselekményt, amiért egyébként életfogytig tartó börtön fenyegeti őt.
Az ezer lelkes Mozsgót feldúlta a pénteki tragédia. Errefelé a bűntény áldozatát kevesen ismerik, akik mégis, azok egybehangzón állítják, hogy B. László becsületes, segítőkész, természetkedvelő ember volt.
A férfinek fegyvere nem volt, de hajtóként néha részt vett vadászatokon. A végzetes napon vadat ment etetni barátjával. Megtudtuk még, hogy B. László az anyjával élt közös háztartásban, rokkant nyugdíjas volt, mivel asztalosként dolgozva, évekkel ezelőtt súlyos sérülés érte a bal kezét. Utóbbi ellenére remek horgász volt, versenyeken is gyakran részt vett és nyert.
A mozsgóiak többsége a gyanúsítottról is keveset tud. Azt mondják, zárkózottan élt. A férfi a közeli Szentegáton nőtt fel, és mozsgói lányt vett feleségül, 12 éve. Akkor költözött a faluba. A párnak egy fia született, az asszony ápolónőként dolgozik Szigetváron. Hogy a zártplatós pick-up típusú terepjáróval jövő-menő P. Márió mit dolgozhatott, azt a mozsgóiak sosem tudták. A helyi és a környékbeli településeken élő vadászoknak és erdészeknek viszont az volt a sejtésük, hogy az átlagos testalkatú férfi falopásból és orvvadászatból jut pénzhez. Többször föl is jelentették őt, ám a nyomozás mindig eredménytelen maradt.
– Már ha volt nyomozás – legyint egy mozsgói asszony, aki a férjével együtt évek óta úgy érzi, hogy P. Máriónak embere volt a szigetvári rendőrkapitányságon, ezért úszott meg a férfi minden feljelentést. – Nem egyszer házkutatást is tartottak nála, de sosem találtak semmit. Valaki leadhatta neki a „drótot”, és elsimította az ügyeit.
Tucatnyi olyan embert találtam Mozsgón, aki biztos ebben. A polgármester, Kovács Zsolt is elismeri, hogy ez az általános vélemény a faluban.
Mellesleg arra is volt példa, hogy a P. Máriót feljelentőt marasztalták el rágalmazásért. A feljelentéseknek azért annyi eredményük mégiscsak volt, hogy 2009-ben a rendőrség bevonta P. Márió fegyverviselési engedélyét, amit társasághoz nem kötődő vadászként még a kilencvenes években szerzett. Igaz, fegyvere – mint azt a bűntény is tanúsítja – így is volt a férfinak. Egyesek szerint még géppisztolya is lehetett. A gyilkosság napján leterített két szarvast is géppisztollyal lőhette le, vélte egy vadász, hiszen annyira közel volt egymáshoz a két állat teteme.
Megkérdeztük minderről Dakos Józsefet, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, aki azt mondta, ma részletes sajtótájékoztatót tartanak az ügyről, s akkor beszélnek arról is, hogy indul-e vizsgálat P. Márió esetleges rendőrségi kapcsolatainak felderítésére.
– Hamarabb kellett volna – mondja egy nyugdíjas mozsgói férfi. – Ahogy a rapsickodást is rég rábizonyíthatták volna. Akkor nem fajult volna a dolog idáig, s az az ember ma is élne.