Titkos Orbán diplomamunkája
A Schmitt Pál lemondását követő parlamenti felszólalásában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy érvelt: a tudomány és az egyetemi szféra máig adós a rendszerváltás előtti és utáni zavaros esztendőkben szerzett diplomák és doktori címek tisztaságának vizsgálatával. A politikus sürgette a revízió megkezdését – ezt azonban meglehetősen nehézzé teszi, hogy több egyetemen is „eltüntették” a politikusok szakdolgozatait és diplomamunkáit.
Lapunk munkatársa tegnap délelőtt megpróbálta közelebbről szemügyre venni Orbán Viktor 1988-ban beadott, Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben című, 89 oldalas diplomamunkáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában. A szöveg megtekintésére azonban nem volt módunk, mivel az – a könyvtári dolgozók tájékoztatása szerint – dékáni utasításra nem adható ki. Úgy tudjuk, egy korábbi, de már a Schmitt-ügy idején történt, megkeresés alkalmával döntöttek úgy, hogy az anyag „nem nyilvános”, majd az egyetem Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjéhez fordult állásfoglalásért. Úgy tudjuk, Péterfalvi megerősítette az egyetemnek írt levelében, hogy az egyetemnek joga van a dolgozat nyilvánosságának korlátozásához.
Az eset ugyanakkor nem tűnik egyedinek. A Mandineren megjelent írás szerint a hírportál munkatársai a Corvinus elődjén, a közgazdaság-tudományi egyetem 1990 és 1994 között született diplomamunkáiban vizsgálták meg az akkori hivatkozási és idézési gyakorlatot. A szűrésbe több volt és jelenlegi politikus dolgozata is bekerült. A cikk szerzője, amikor legutóbb az egyetem könyvtárában járt, már nem találta a polcokon a dolgozatokat. A Pécsi Újság Gyurcsány Ferenc egykori szakdolgozatát szerette volna megtekinteni a Pécsi Tudományegyetemen, de a munkatársak szintén nem jártak sikerrel: azt a választ kapták, hogy „nem adhatnak ki adatokat az egykori és jelenlegi hallgatóikról”.
Lázár egyébként nemcsak a tudomány megtisztulását sürgette a hétfői plenáris ülésen, hanem arról is beszélt, hogy szerinte Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem lemondott rektorának ki kell töltenie mandátumát. Bár a frakcióvezető ez ügyben sem jogforrás, a felsőoktatásért felelős miniszter eleget tett a politikus elvárásainak: Réthelyi Miklós tegnap szóban közölte, hogy nem fogadja el Tulassay Tivadar lemondását, tehát végig kell dolgoznia a mandátuma lejártáig hátralévő két hónapot. Emlékezetes, Tulassay azzal indokolta lemondását, hogy az egyetemet magára hagyták Schmitt Pál doktorija ügyében, az egyetem testületi döntései az ő személyéhez kötődnek, a Nefmi részéről személyét érintően olyan fokú bizalomvesztést érzékelt, ami az egyetemnek árthat.
Tulassay korábban kifejezetten jó viszonyban volt Orbán Viktorral (a miniszterelnök elsőként őt kérte fel a Nefmi vezetésére), és az orvosegyetem szellemisége is inkább a kereszténynemzeti vonulathoz áll közel. Az esetet egyrészt az teszi pikánssá, hogy Tulassay éppen Réthelyit követte a rektori székben, másrészt pedig az, hogy a kormány nem állította, jogszerűen nem is nagyon állíthatja, hogy az egyetem hibázott a doktori cím visszavonásánál. Az eljárás lefolytatására ugyanis az összes lehetséges jogértelmezés szerint vagy a szaktárcának, vagy az egyetemnek volt joga. Mivel Réthelyi bontatlanul visszaküldte az egyetem vizsgálati jelentését és a rektor állásfoglalást kérő levelét, Tulassay Tivadar teljes joggal vélhette úgy, hogy a minisztérium szerint is az SE dolga dönteni a doktori cím sorsáról.
A fővárosi MSZP díszpolgári címre jelöli Tulassay Tivadart, aki ezt „finoman” elhárította.
