Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében számolt be arról, hogy Orbán Viktor elfogadta a kaukázusi ország elnökének meghívását. Beszámolója szerint a kormányfő előadást tart a rendezvényen, valamint kétoldalú megbeszélést is folytat az azeri elnökkel. A Crans Montana Forum 1989 óta tömöríti a magán- és az állami szféra döntéshozóit. A szervezet honlapján található információk alapján a fórum idei rendezvényére június 28. és július 1. között kerül sor Azerbajdzsán fővárosában, egyik fő témája pedig az energiapolitika lesz.

Ha ilyen magas szintű találkozókról van szó, Orbán előtt mostanában inkább csak kelet felé van nyitva az ajtó. Nyugaton a magyar kormányfő nem a legszívesebben látott vendég tavaly július, a magyar EU-elnökség vége óta. Orbán az elmúlt közel egy év során Varsóban, Münchenben, Rijádban, Londonban, Bejrútban, Kijevben és Asztanában járt hivatalos látogatáson. Marseille-ben, az Európai Néppárt elnökségi ülésének margóján találkozott Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel. Münchenben kétszer is járt – utoljára márciusban –, igaz, oda a Bajor Gazdasági Szövetség hívta, és erre szervezték rá a többi találkozót, így a tárgyalást is Horst Seehofer tartományi kormányfővel. Frankfurtban, a német pénzügyi világ szívében szintén tartott előadást Orbán, fogadta őt a hesseni tartományi kormányfő, Volker Bouffier.

A Fidesz által februárban meghirdetett, Németországgal kialakítandó „új szövetség” jegyében Orbán persze Berlinbe, Angela Merkel kancellárhoz is szeretne eljutni, hogy ezzel kitörjön az utóbbi hónapokban érezhető diplomáciai karanténból. Egyelőre hiába: Merkel napirendjén a közeljövőben nem szerepel Orbán Viktor fogadása – mondták lapunknak a berlini kancellári hivatalban.

„Mint nyugati testvér a keleti testvérhez”

Az Orbán körüli európai karanténra utal, hogy a kormányfőt nemcsak Berlinben, de Párizsban sem fogadják. Mindkét fővárosba elküldte viszont Lázár Jánost, akinek feladata az volt, hogy eloszlassa az orbáni kétharmados rendszerrel szembeni gyanakvásokat, és előkészítse a terepet egy magas szintű látogatáshoz. Gyakran kell magyaráznia a bizonyítványt Martonyi János külügyminiszternek is, főleg ami a Fidesz törvénykezési dömpingjét és az új alaptörvényen nyugvó állammodellt illeti.

Kormányfőként Orbán májusban Kazahsztánban is járt: ahogy hangsúlyozta, úgy, ahogy egy „nyugati testvér érkezik a keleti testvérhez”. A keleti nyitást lett volna hivatott szentesíteni egy májusi pekingi út is, ehelyett azonban Li Keqiang miniszterelnök-helyettes, leendő miniszterelnök jött Budapestre Orbánhoz. Bár Kína nemrég egy tízmilliárdos hitelkeretet és egy 500 millió dolláros befektetési alapot hozott létre a régióval fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, és Budapest szeretne hídfőállás lenni Európa felé, kétséges, hogy ez sikerül-e.

Azerbajdzsánnal Orbán egyébként korábban is kereste a párbeszédet. 2010-ben még arról is szó volt, hogy Magyarországnak a kaukázusi ország lesz az új gázforrása: az azóta is csak papíron létező AGRI-projekt szerint a Kaszpi-tenger partján fekvő országtól Grúzián és Románián keresztül jöhetne a földgáz, alternatívát kínálva az oroszországi gázimport mellé. Alijev nem éppen demokratikus mintaállamot vezet: a Freedom House 2012-es jelentése szerint a kaukázusi országban egyre látványosabban tiporják el a szabadságjogokat, aminek a tüntetések szétverésén és az ellenzéki személyiségek bebörtönzésén túl ékesszóló jele volt az Eurovíziós Dalfesztiválra való felkészülés is: a fényűző koncertterem, a Kristály Palota megépítéséhez tömeges kényszerkilakoltatás és házrombolás kövezte ki az utat.