Orbán a vigaszágon: összenő a magyar és a német gazdaság
Münchenben otthon érezhette magát Orbán, a Bajor Gazdasági Szövetség székháza előtt ugyanis szimpátiatüntetők fogadták. Az MTI szerint a mintegy kétszáz ember a kormányfő érkezésekor elénekelte a magyar Himnuszt, majd azt skandálták, hogy „Viktor, Viktor!”.
A Horst Seehofer bajor tartományi kormányfővel folytatott tárgyalások után Orbán azt mondta: a német vállalatok magyarországi jelenléte alapján azt mondhatni, hogy a német és a magyar gazdaság „lassan, de biztosan összenő”. A német vállalatok magyarországi jelenlétét vizsgálva nemcsak gyártelepeket és szerelőcsarnokokat látni, hanem fejlesztőmérnöki központokat, egyetemi tanszékeket és közös szakképzési iskolákat is – tette hozzá.
Seehofer szerint a tárgyaláson elsősorban gazdasági kérdések kerültek szóba. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki posztját is betöltő politikus jelezte, hogy a közeljövőben Budapestre látogat. Mi Bajorországban udvarias vendéglátók vagyunk, és a nyilvánosság előtt nem beszélünk a vendégünkről - mondta a bajor közszolgálati televízió kérdésére Seehofer, amikor azt tudakolták tőle, milyen kérdések, netán problémák merültek fel a kétoldalú találkozón. Orbán müncheni látogatása a bajor tévé szerint nem minősült hivatalos látogatásnak, a gazdasági szövetség meghívása mellé szervezték a politikai találkozót.
A bajor fővárosban Orbán találkozott az Audi képviselőivel is. A Volkswagen-csoporthoz tartozó márka vezetői elmondták, jól halad az Audi új győri gyárának építése, a munkálatok több mint háromnegyedét magyar cégek végzik a munkát – idézte az MTI Szijjártó Pétert, a miniszterelnök szóvivőjét. Az új győri üzemben 2013-tól évi 125 ezer jármű készülhet.
Az ígérgetéseken túl azonban egyelőre nincs fordulat a magyar-német kapcsolatokban sem. Mint Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szóvivője lapunknak elmondta, a német vállalatok „nagy várakozásokkal néznek a kormánnyal folytatott konzultációk elé”. Lázár János frakcióvezető még februárban, a magyar-német kapcsolatok „újraindítása”’ kapcsán beszélt arról, hogy a kormányfő mellett létre szeretnének hozni egy német vállalkozókból álló szakértői grémiumot. – Formálisan ilyen testület még nem alakult, de mi továbbra is nyitottak vagyunk – fogalmazott diplomatikusan Wölfer.
Lenne is miről beszélni. – Ma már nem a válságadók állnak a problémásnak érzett kérdések középpontjában, hiszen azokat a törvény szerint 2012-ben kivezetik a rendszerből – fűzte hozzá Wölfer. Ennél jobban aggasztja a német vállalatokat a tavalyi törvénydömping, ami szinte követhetetlen gyorsasággal vezetett be módosításokat. A felkészülési idő hiánya a cégek számára alaposan veszélyezteti a tervezhetőséget. Fenntartásaik vannak a jogbiztonság terén is. Ide tartozik, ha az állam törvényekkel beavatkozik létező magánjogi szerződésekbe, vagy ha korlátozza a szerződésben kikötött választott (nemzetközi) bíróságok illetékességét.
Dirk Wölfer szerint a feldolgozóiparban továbbra is vonzó célpont Magyarország, de más területeken a kiszámíthatóság hiánya miatt érezhető a beruházási hajlandóság visszaesése. Tavaly január és szeptember között igen alacsony volt az újrabefektetett tőke nagysága, márpedig eddig a német befektetések mintegy fele innen származik.
Bírálta a német lapok Magyarországról szóló tudósításait Eckart von Klaeden, a berlini kancellária államminisztere. A CDU-s politikus szerint a sajtóban megjelenő túlzásokkal és félreértések szándékosan próbálják rossz hírét kelteni a magyar kormánynak. A kisebbségek jogainak védelme terén Magyarország még mindig példaszerű, legalábbis ami a magyarországi németeket illeti – tette hozzá.
A gazdasági összenövésről szóló orbáni kijelentés a politikára már nem igaz: Orbán számára az egynapos müncheni út valamiféle vigaszágnak tekinthető, miután a magyar miniszterelnök Berlinből, Angela Merkel német kancellártól nem kapott még meghívót, és meglehetősen kétséges, fog-e egyáltalán. Mostani látogatását meglehetősen harcias hangulatban kezdte. A bajor közszolgálati rádiónak és televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „Magyarország ellen intézett nemzetközi politikai támadások hátterében az áll, hogy a magyar választók a liberálisokat kiszavazták a parlamentből, a szocialistákat pedig jelentéktelenné tették”.
Az Origo korábbi értesülései szerint Merkel március elején hajlandó volt egy informális találkozóra Orbánnal, de csak azért, hogy meggyőzze, Magyarország ne lobbizzon a a kohéziós alapok felfüggesztése ellen. Ezt az Európai Unió pénzügyminiszterei múlt kedden szavazták meg.
