Az erőpolitika, a meztelen birodalmi érdek jellemezte Colleen Bell amerikai nagykövet szerdai beszédét, amelyben keményen bírálta a magyar kormányt, mondá Orbán, Európa Táltosa legutóbbi rádiós szózatában.
A birodalomépítés, a birodalmi politizálás a mögötte álló gazdasági érdekekkel együtt gyűjtőnéven imperializmus névre hallgat.
Ezen röhögtünk nagyokat serdületlen ifjakként, mikor a kor egyszerűbb politikusai sikertelenül próbálkoztak megbirkózni a kifejezéssel, mely számukra kimondottan a „’sárga bögre-görbe bögre” nyelvtörővel esett egy kategóriába. 
Orbán még egy igazságra jött rá.
Az üzlet mozgatja a migránsválságot, nem a háború a legfőbb mozgatóerő – mondta.
Igaz, ő a kiépült, és gazdaságilag a menekültek népvándorlásában érdekelt embercsempész hálózatokban látja a jelenség mozgatórugóját, de hát ez marhaság - olyan, mintha a késeseket és köszörűsöket tennénk felelőssé a libák legyilkolásáért.

Az okok gazdaságiak, geopolitikaiak (szintúgy gazdaságiak), mint ahogy a háborúk oka is a gazdaságban keresendő.
Ha sikerül elhessegetnünk szemünk elől a látáskorlátozás céljából ott lengetett nemzeti zászlót, azonnal megláthatjuk a valós okokat.
Napjaink politikája az érdekszférákon alapul - ezek a háborúk által és háborúk során felosztott területek egy-egy kizárólagosságra törő erős állam, vagy erős államok csoportja által birtokolt gazdasági teret jelentik.
Ebbe a politikába nem férnek bele sem a gazdasági önállóságra törő kisállamok, de más birodalmak csatlósállamai sem, ezért is olyan pikáns a jelenlegi szíriai helyzet, melyben a birodalmi érdekek más érdekek mögé rejtve csapnak össze.

A közel-keleti diktátorok sem fértek bele, mert egyrészt kiszámíthatatlanok, másrészt Amerika – de inkább angolszász-ellenesek voltak, kivéve ahol a franciák voltak a gyarmatosítók, mert ott a franciákat is utálja a nép és mindenkori vezetése egyaránt.
Ebben a harcban a vallás is csak eszköz, bár roppant erős eszköz, és a dolgot árnyalják mindenféle vallási irányzatok, meg évezredekre visszanyúló törzsi és etnikai ellentétek, a gyarmatbirodalmak hagyatékaként beépített időzített bombák - de a lényeg mégiscsak a pőre gazdasági érdek, a szénhidrogén-mezők birtoklásának és hasznosításának joga.
Amerika még meg sem indította csapatait Irakban, de előtte egy évvel az iraki olajmezők hasznosítását már felosztották maguk között a nemzetközi konzorciumok, a háborút pedig nemes célokra és fenyegetettségre hivatkozva indították meg, pedig szerencsétlen Szaddam már bukfencet is vetett, hogy elhiggyék, ő jófiú.
Szaddam Huszeint kivégezték, a napokban pedig angol részről elhangzott egy „bocsi”…

Ebben a világban kellene mozognia Magyarországnak, de ha jól belegondolunk, sok esetben még csak mozogni sem kellene.
Legjobb lenne, ha nyugton és csendben maradna, mert a piaci legyek sorsa nehéz és általában csúnya véget érnek egy légycsapón, legyen a nyele bárki kezében is.
Orbán nagy felismerése a meztelen birodalmi érdekekről, meg az erőpolitikáról szart se ér, ha nem próbál meg ennek megfelelően politizálni.

Ha azt hiszi, hogy megúszhatja szárazon a szembefordulást Amerikával, hát igen súlyosan téved.
Hajdan Róma sem engedte meg, hogy a punok szembeforduljanak a Római Birodalommal, a mi kis betegünk pedig mégcsak nem is pun - egymásközt szólva még puncinak se mondható -, elefántjai sincsenek, csak nagy és ostoba pofája van.
Ez meg kevés ahhoz, hogy szembeforduljon Amerikával, ha meg hátat fordít neki, csak könnyebbé teszi, hogy seggberúgják.
Viszont, ha Róma lerombolja Karthagót és a helyét behinti sóval, akkor az a mi bánatos alfelünket fogja csípni.

Colin Bell mosolygós szájával Amerika szólt hozzánk.
Ne áltassuk magunkat azzal, hogy nem sok közük van hozzánk, egyrészt kilenc-tízmilliárd dollárnyi az amerikai befektetés nálunk, másrészt pedig - bár csak parasztként - fent vagyunk az amerikai – orosz sakktáblán.
Hogy aztán mikor lépnek durvábbat az amerikaiak, az a jövő titka, de a hepciáskodás nem fog jóra vezetni.
Lehet, kiderül, hogy Orbán atombomba előállítására törekszik, erre a célra kell neki Paks 2. – a Makovecz kazánház már készül a szükséges energia előállítására, míg Anikó asszony centrifugájában lassan elkezdik dúsítani az uránt, jelenleg az üzemi próbák folynak Viktor gatyájának felhasználásával.

Az csak a félelmem, hogy mire az amerikaiak ideérnek, itt is sivatag lesz, mi meg ott ülünk
majd a számum közepén a sátorban, Godotra várva.
Utóbbi arról volt nevezetes, hogy sosem érkezett meg…

:O)))