pupublogja

pupublogja

SZEMBEN A VILÁGGAL

Hát bizony, az emberi elme igen bonyolult szerkezet.
És minél bonyolultabb, annál könnyebben hibásodik meg, és hogy ennek a hibának milyenek lesznek a következményei, azt csak az dönti el, hogy milyen körülmények között következik be a sajnálatos esemény.
A kár mértéke ennek függvénye.
Ha valaki mondjuk traktoros lesz, akkor a barázda lesz csámpás, ha ügyvéd, hát legfeljebb az ügyfelének okozhat kárt, de ha egy ország miniszterelnöke megmakkan, annak tízmillió ember ihatja meg a levét, ha magyat miniszterelnök, akkor akár tizenötmillióra is felmehet ez a szám.
Jelen esetben ennek vagyunk tanúi.


Persze ez az első perctől kalkulálható volt, hiszen mi várható attól az embertől, aki olyan helyen szocializálódott, ahol az érveket mázsás pofonok helyettesítették, ahol a gyermekek közül az egyik Győző, a másik Viktor - rajta hagyja a nyomát az emberen az ilyesmi.
Meg a kisebbségi érzés, melyet a falusi suttyó városi iskolatársaival szemben érez, meg a származás miatti örökös túlkompenzáció, meg a daliás termet hiánya - egy bátrabb pszichológus ebből remek disszertációt tudna írni, és még schmittelnie se kellene hozzá.
Ez az ember beteg, a gyógyszerei mellékhatásai miatt időnként rálép saját nyelvére, annak a kocsmai krakélernek az archetipusa, amelyik egy bicskával a veséjében végezné, ha az Isten nem dönt úgy, hogy vele bünteti saját hülyeségébe beleájult, örök üldözési mániájától és hajdani, sosemvolt nagyságától elszédült magyarembert.


Addig nem volt baj, ameddig csak azt hitte, ha minden faluszéli libaúsztatóból wellness-paradicsomot viakoloroz, akkor ez Európa - ezt túlélhetnénk.
Még azt is, ha azt képzeli, hogyha minden faluszéli libalegelőre odarittyent egy stadiont, akkor majd ő lesz Puskás Ferenc reinkarnációja, hiszen a pocak már megvan hozzá.
Mikor kihirdette, hogy a magyar történelem vele kezdődött - ezt is betudtuk a tünetcsoport egyik elemének.
Mikor mindent szétvert, akkor úgy kezeltük, mint a gyereket, aki szétszedi a vekkerórát, és hogy időnként gyújtogatni kezdett?
Hát istenem, Néró azért nagy császár volt és híveinek még tetszett is a dolog.
Cserébe elnézték neki, hogy ő is azok közül való, akiknek a házait gyujtogatták.
Hogy hazudott?
Istenem, minden politikus hazudik.
Hogy lop?
Ha hozzáfér, magyarember is lop, mint a szarka, igaz, a szarka nem tud kamionszámra lopni, de ki a kicsit nem becsüli, ugye...


Nem is lett volna baj, magyarember pragmatikus, túlélésre van szocializálva.
De a Mici most szembetalálkozott egy olyan problémával, melynek megoldása valóban miniszterelnöki kvalitásokat igényelne, neki meg ilyenek nincsenek, csak nagy pofája van.
Azzal itt meg sokra nem megy.
Magyarember persze szokás szerint kussol, mint kussolt mindig a történelem során.
Jobb esetben elfordítja a fejét, rosszabb esetben géppisztollyal kísérgeti azokat, akiket a hatalom üldözni rendelt - ne várjunk mást most sem.
Viszont most nem magyarokkal került szembe, hanem az Unió politikusaival, akik nincsenek hozzászokva ehhez a pofátlankodáshoz.
Most elmondhatta a véleményét, meghallgatták, aztán hazaküldték gondolkodni.
Azért az ajtóból még visszakiabált, de ez senkit nem érdekelt, ebben a játszmában nem ő osztja a lapokat.
Cserébe viszont egyedül képtelen kezelni a helyzetet.
Sajnos, erre még nem jött rá.
Majd ráébresztik, de az lehet, nekünk is fájni fog.


Ezidáig még mindig visszatáncolt, ha rászóltak, de most állapotrosszabbodás esete forog fenn - egyszerűen nem érti és nem érzékeli a világot, azt hiszi, hogy megszokott módszereivel megoldhatja a problémákat.
Téved.

Úgy belegabalyodott a szituációba, mint macska a házicérnába, kitörési pont nincs.
Ha sokat ugrál, a nyakán hagynak kétszázezer menekültet és hazaküldik a félmillió magyar munkavállalót Londonországból.
És akkor fordul a kocka.
Egy menekültet fog üldözni az ország, és végre ő lehet a Vasember, aki hihetetlen részidőket fog futni, úszni, aztán kerékpározni - édes Erdély itt vagyunk... - de ott sem biztos, hogy örülni fognak neki.
Ma már haragudott rá Merkel, Martin Schulz, és nyilvánvalóan azoknak az országoknak a vezetői sem szeretik, akik kinyilvánították fogadókészségüket ebben a nagyon nehéz helyzetben.
A probléma (amit Orbán Viktornak hívnak) megoldásához már csak az kellene, hogy te haragudj meg rá, de nagyon.
Merthogy enélkül mindahányan szívni fogunk, mint a torkosborz.


Jobb lenne ezt elkerülni...

:O)))

2015. szeptember 4., pénte

2015.09.04 07:09

Ajánlott cikkek

Blogger


PuPu

Blogger

Archívum

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.